A dísznövénytermesztés és -kereskedelem érdekvédelmi rendszere Magyarországon és az EU-ban

Szerzők: Tillyné Mándy Andrea – Steiner Márk

A globalizáció a dísznövény ágazatot nagymértékben érinti. A nemesítés, szaporítóanyag-előállítás, dísznövény termesztés és forgalmazás terén nemzetközi cégek tevékenykednek, melyek megkerülhetetlenek. A kisebb országoknak ehhez a rendszerhez kell idomulni, az érdekeiket pedig önmagukban nem tudják érvényesíteni. Szükség van tehát az országokon belül és nemzetközi szinten működő szervezetekre ahhoz, hogy az ágazat területein dolgozó vállalkozások fennmaradhassanak, működhessenek és pályázhassanak. A dísznövény liberalizált termék, a termesztés, előállítás nemzetközileg nem szabályozott, de támogatást sem kap az EU-tól. Ez a helyzet ad alapot arra, hogy egyre több civil szervezet alakul annak érdekében, hogy a benne tömörülő tagok együtt nagyobb eséllyel pályázhassanak.

Nemzetközi szervezetek

AIPH

(International Association of Horticultural Producers – a mozaikszó a francia kifejezésből adódik) – Dísznövény Termesztők Nemzetközi szövetsége 

A szövetség 1948-ban alakult Svájcban, a következő országok: Svájc, Franciaország, Németország, a Benelux államok, Nagy-Britannia, Magyarország és Svédország részvételével, azzal a céllal, hogy serkentsék a dísznövények, valamint a kertépítészeti szolgáltatás kereskedelmét. A 90-es évek végéig három nyelv volt hivatalos: angol, német francia, ezt követően megállapodtak az angol hivatalos nyelv használatában. Jelenleg 64 tagja van, közöttük Magyarország is. A tagországok a kertészeti termelés értékével arányos tagdíjat fizetnek, Magyarország 500 Eurot fizet évente. Az AIPH egyik fő tevékenysége a tapasztalat és tudás cseréjének biztosítása annak érdekében, hogy a dísznövények forgalma minél inkább növelhető legyen, amit évenként megrendezett kongresszus és tanácskozások szervezésével valósít meg. A szövetség feladatai továbbá a világ termesztési tendenciáinak nyomon követése és szakmai elismerések átadása. Ilyen rangos elismerés az „év kertésze” kitüntetés. A kertészeket nagyon szigorúan, 10 kritérium szerint vizsgálják, melyek között szerepel pl. az alkalmazottak továbbképzése, az alkalmazottakkal való bánásmód, környezetkímélő módszerek alkalmazása, környezetbarát csomagolás vagy kutatási programok támogatása. Napjainkban a legfőbb céljai a termesztés, innováció és kutatás fejlesztése. Magyarországon a Dísznövény Szövetség és Terméktanács igyekszik átvenni a jó mintát, hazánkban a Hortus Hungaricus nemzetközi dísznövény kiállításon néhány éve szintén kiadják az „év kertésze” díjat. Az AIPH legjelentősebb kiadványa az évkönyv, ami a világ dísznövény termesztésének és kereskedelmének statisztikai adatait tartalmazza növénytermékenként és országonként rendszerezve. Ezekből az adatokból a kertészek és a kereskedők az ágazat változásait, trendjeit is nyomon követhetik. Magyarország is szolgáltat adatokat az évkönyv számára, azonban az adatok megbízhatatlanok. Hazánkban a dísznövény termesztés nagy hányada folyik kis családi vállalkozásokban, akik nem szolgáltatnak adatot a termelt dísznövény mennyiségéről. A kereskedelem jó része szintén nem hivatalos csatornákon folyik, ezért a magyar adatok 30-40 %-a becsült. Az AIPH szorosan együttműködik a Union Fleurs Nemzetközi Virágkereskedők Szövetségével, és képviseli tagországait egyéb nemzetközi szervezetekben, mint a Nemzetközi Kiállításszervező Iroda (Bureau on Exhibitions, BIE), a Washingtoni Egyezmény (Convention on International Trade in Endangered Species, CITES), ill. a Nemesítők és fajták Védelmi Szervezetében (international organization for the protection of breeders' rights (UPOV).

Az AIPH szerkezete : legmagasabb szintű fórum a Tanács, tagjai a Tanács által kinevezett elnök (jelenleg Oeke Faber úr) és főtitkár, valamint minden állandó bizottságból egy delegált fő. A Tanács alatt áll a Végrehajtó bizottság, ami az elnökből, főtitkárból, az állandó bizottságok elnökeiből és a hét régió által delegált 8 főből áll. Feladata a meghozott döntések végrehajtásának irányítása. A dísznövény ágazaton belüli problémák megvitatása, azokra megoldás keresése az állandó bizottságokban folyik. Hat részterület fedi le az ágazatot, mindegyiknek állandó bizottsága van. Minden tagországnak joga van az állandó bizottságokban dolgozni. Az állandó bizottságok a következők:

1./ Újdonság- és Fajtavédelmi Bizottság . Az AIPH nagyon fontos feladatának tartja, hogy nemesítők és termesztők között a jó kapcsolatot fenntartsa. Igyekszik elérni, hogy a nemesítők, a fajtatulajdonosok ne élhessenek vissza a fajta tulajdonjogával, ugyanakkor a termesztők se végezzenek illegális szaporítást. Napjainkban tendencia, hogy a nemesítők, illetve a fajtatulajdonos cégek kizárólagossági szerződést kötnek a termesztőkkel az új, perpektívikus fajták termeszthetőségére. A nemesítői jogok egyensúlyban tartása érdekében az AIPH szoros kapcsolatban áll más szervezetekkel. Ilyen szervezetek az UPOV (International Union for the Protection of New Varieties of Plants), amely az új fajták védelmére szerveződött nemzetközi szervezet, a CPVO ( Community Plant Variety Office), az Európai Unió fajtavizsgálati központja, mely Angers-ban, Franciaorszában működik, valamint a Ciopora International, a nemesítők nemzetközi szervezete.

Magyarországon a fajtavédelem gyenge lábakon áll. A fajták bejelentése, majd levédetése magas költséggel jár (milliós tétel), amit a magyar nemesítők nem tudnak kifizetni. A divat azonban nagyon gyors fajtaváltást igényel, amit csak állandó, intenzív nemesítés tud előállítani. Ez az intenzív munka realizálódik a licence-díjban (fajtahasználati díj, ami a védett fajták szaporítóanyagának árában jelenik meg). A fajták védelmére ún. fajtavédelmi irodák (licence bureau) működnek, akik figyelemmel kísérik a termesztést és fellépnek probléma esetén.

2./ Marketing és Kiállítás Bizottság . Ennek a bizottságnak kimondottan az a célja és tevékenysége, hogy a marketing tevékenység erősítésével, fejlesztésével, valamint kiállítások szervezésével támogassák a dísznövények eladását, forgalmát, ami természetesen visszahat a termesztésre is. Ugyanakkor monitorozzák is a kiállítások lefolyását és hatékonyságát. A virágkiállítás ugyanis a marketing legdrágább, de leghatékonyabb eszköze. Az általuk támogatott kiállításokat 4 kategóriába sorolják:

• nemzetközi, hosszan tartó kiállítás (minimum 3, általában 6 hónap)
• nemzetközi rövid kiállítás (minimum 8, általában 20 nap)
• nemzeti hosszú kiállítás, esetleg külföldi kiállítók részvételével
• nemzeti rövid kiállítás

A bizottság támogatásával szervezik az évenként megrendezett Entente Florare nemzetközi, városok és falvak közötti versenyt, ami a dísznövénytermesztésre és közterületi növényalkalmazásra egyaránt pozitív hatással van (dísz.02.03-04). A Bizottság másik fő kezdeményezése a „Plants for People” mozgalom, az élhető környezet kialakítása. Ez a mozgalom a lakosságot oly módon ösztönzi dísznövények vásárlására, hogy reklámozza a dísznövények pozitív hatását a társadalmi, valamint a munkahelyi légkörre, valamint az emberi szervezetre és lélekre. A bizottság tervezi egy nemzetközileg terjesztendő könyv megjelentetését „AIPH-kiadvány, több, mint csak gyönyörű” ("AIPH-Brochure more than just beautiful") címmel, amelyet politikusok, egyéb döntéshozók, és a lakosság körében terjesztenének azzal a céllal, hogy bemutassák a dísznövények szerepének fontosságát a lakosság mindennapjaiban

Az ügyes marketingnek nagy szerepe van az értékesítés, ezen túl a termesztés növelésében. Nemzetközi szinten a bevétel 30-40 %-át marketingre költik, Magyarországon ez az arány jóval alacsonyabb.

3./ Gazdasági, Statisztikai, Szociális, Finanszírozási és Adó Bizottság . Legfontosabb feladata az adatgyűjtés, adatszolgáltatás fejlesztése nemzetközi szinten. Minden évben kiadják a statisztikai évkönyvet (The Yearbook), ami kiváló átteintést nyújt a dísznövény termesztés, eladás, felvásárlás és kereskedelmi csatornák éves alakulásáról. A bizottságnak magyar elnöke van: Treer András személyében. A statisztikai évkönyvben szereplő adatokért az adott ország dísznövény szövetsége felelős. Hazánkban az adatszolgáltatás problémás, ezért az évkönyvben szereplő adatok nem pontosak. Magyarországon a dísznövények árában 27 % az ÁFA tartalom, ami rendkívül magas összeg, a kistermelők nem tudják kitermelni. Ennek eredményeként a dísznövény ágazatban 40 % körül mozog a fekete termelés, ami nemcsak a korrekt adatszolgáltatást teszi lehetetlenné, de a termelők lehetőségeire is visszahat: ahol nem jelenik meg dokumentálható jövedelem, nem tudnak pályázni, fejleszteni a termesztők.

4./ Környezet- és Növényvédelmi Bizottság. A dísznövénytermesztéssel foglalkozó országoknak, amilyenek közé a legtöbb AIPH-tag is tartozik, nagyon fontos, hogy az általuk előállított növények termesztését és forgalmazását a lehető legkevésbé akadályozzák különböző szabályozások. Azok a CITES (Convention of International Trade of Endangered Species of wild flora and fauna, a védett fajok kereskedelmét korlátozó egyezmény, más néven Washingtoni Egyezmény) listák, amelyekben azok a fajok vannak felsorolva, amelyek kereskedelmét tiltja az egyezmény, olyan díszkertészetileg jelentős fajokat is tartalmaznak, amikből számos fajtát is termesztenek és árusítanak. Az AIPH feladatának tekinti, hogy a listákban szereplő ezen dísznövények közül minél többet töröljenek. A bizottság másik feladata néhány éve az ökocimkék (ecolabel, környezetbarát termékek védjegye) harmonizálása a tagországok között, ugyanis az egyes országok eltérő feltételeket állítanak fel mind a termesztés, mind a kereskedelem terén a címke elnyerésére.

Az AIPH felállított egy minimum követelmény rendszert, amit a tagországoknak ajánl, de napjainkban még nem sikerült az egységesítést megvalósítani. A bizottság ezeken kívül foglalkozik a génmódosítás a növényvédőszerek használatának kérdésével, a biodiverzitás megőrzésének, az invazív fajok terjedésének problémájával, a hulladékgazdálkodás és csomagolás kérdésével.

5./ Green City Bizottság . Mivel az AIPH fő feladata a dísznövénytermesztés és –kereskedelem elősegítése, szükséges új értékesítési csatornák keresése, megteremtése. Az utóbbi 10 éven belül indult Green City mozgalom, de más, lakóterületeket célzó kezdeményezés kiváló lehetőség erre. A hármas jelmondatuk: Emberek, Bolygó, Profit (People, Planet, Profit) szellemében igyekeznek szerepet játszani a kutatás és marketing irányításában ezen a területen is. Próbálják erősíteni a Green City kezdeményezéseket, forrásokat találni a megvalósításhoz, meggyőzni a lakosságot, intézményeket és a kormányokat, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz, ami a számukra is profitot (is) eredményez.

6./ Tudományos és Oktatási Bizottság . Ennek a bizottságnak a fő feladata a kutatás és a tudomány erősítése, áttekintése. Nemzetközi szinten igyekeznek az erőforrásokat áttekinteni annak érdekében, hogy elősegítsék és serkentsék a dísznövény ágazatban folyó nemzetközi kutatásokat, és anyagi forrásokat keressenek ill. találjanak ezekhez a kutatásokhoz. Segítséget nyújtanak a dísznövény kutatások terén a nemzetközi együttműködésekhez. Segítséget nyújtanak abban, hogy a kutatási eredmények eljussanak a gyakorlati szakemberekhez, dísznövény-termesztőkhöz és –kereskedőkhöz, és abban is, hogy a kutatási eredmények meg is valósulhassanak. Végül aktívan támogatják a kutatók, tudósok nemzetközi mozgását, cseréjét a dísznövény ágazatban. Az oktatásban is fontos szerepet játszik a bizottság. Segíti a hallgatók részvételét kertészeti továbbképzésekben, középiskolai és egyetemi programokban, nemzetközileg és nemzeti szinten. Támogatja a hallgatók nemzetközi cseréjét, mozgását, a nemzetközi tréningek, kurzusok szervezését, ezáltal a tudás áramlását, ehhez kapcsolódóan az ágazatban dolgozók és gyakornokok nemzetközi mozgását is.

UF - Union Fleurs

A Nemzetközi Virágkereskedelmi Egyesület 1959-ben alakult Brüsszelben. Célja és feladata a vágott és cserepes virágkereskedők érdekeinek képviselete, védelme, a kereskedők menedzselése, a nemzetközi virágkereskedelem érdekeinek képviselete, előmozdítása és védelme.

Az UF feladatát a következő szempontok szerint látja el:

• Védelmezi és elősegíti a nemzetközi virágkereskedelem általános ügyeit.
• Előtérben tartja a virágkereskedelmi szektort és támogatja a kedvező kereskedelmi környezetet.
• Védelmezi és képviseli a nemzetközi virágkereskedelem érdekeit nemzetközi fórumokon, valamint a nemzetközi szervezetek és a világszerte működő hatóságok előtt.
• Biztosítja az információk cseréjét, összegyűjtését és elosztását globális szinten a virágkereskedelmi piacon.
• Hálózati platformot biztosít, amelyben a tagok találkozhatnak és megoszthatják egymással álláspontjukat.

Az egyesület komoly lobbitevékenységet folytat, gondoskodik a szabad virágkereskedelem biztosításáról, serkenti a kutatási, hírverési és marketing kampányokat. Ha pl. egy termék forgalma csökken, innovációval igyekeznek a folyamatot megállítani.

Az UF nevéhez fűződik az FFP címke – „Fair Flower – Fair Plant” bevezetése. Jelentése: a kereskedelembe került dísznövényeknél nagyon szigorúan vizsgálják, hogy a termesztés ill. kereskedelem alatt mennyire korrekt az adott cég üzletpolitikája, milyen a CO₂-kibocsátása, környezetterhelése stb. A cimkét megkapott termékek magas rangra emelkednek, áruk is magasabb lehet.

Magyarországon sajnos sem a termesztés, sem a kereskedelem mellett nem áll olyan hatékony, agresszív lobbi tevékenység, mint a nyugat-európai országokban. Hazánkban az ÁFA 27 %, míg pl. Hollandiában 8 %. A termelőknél nem képződik ekkora árrés, a jövedelmük nem is elég a fedezésére. Az ár:érték arány nagy probléma. Míg a virágbolt hálózat 200-250 %-os árréssel dolgozik, a multinacionális cégek rendkívül nyomott, alap ár alatti áron értékesítik a dísznövényeket.

BIE - Nemzetközi Kiállítási Iroda (International Exhibitions Bureau franciául)

Az Iroda kormányok közötti szervezet, felügyeli a világ- és nemzetközi expókra való licitálást, a hely kiválasztását és a szervezést (BIE)

A szervezet 1928-ban alakult Párizsban, 31 ország részvételével. Jelenleg 161 tagja van, köztük Magyarország is. Az Iroda a világ- és nemzetközi kiállítások idejének meghatározását, felügyeletét, kiválasztását és szervezését végzi. Meghatározta az Expo szervezők és résztvevők jogait és kötelezettségeit. A BIE feladata felügyelni és biztosítani a jelen egyezmény alkalmazását. Mint az expók irányadó testülete, biztosítja a szabályozási keretet ezeknek a globális, rangos nemzetközi eseményeknek, melyekben országok, nemzetközi szervezetek, civil társadalmi csoportok, vállalatok és a lakosság vesz részt. A BIE küldetésének tekinti az expók egységes minőségének megőrzését, a lakosság nevelését, az innováció serkentését, az emberi haladás szolgálatában.

Profiljuk nemcsak a dísznövény, hanem minden, az élhető környezethez kapcsolódó terület. Ők rendezik a Floriade kiállításokat is, amelyeket 8 évente máshol építenek fel. Területeként parlagon fekvő helyeket választanak, ahol 8-12 ha-os parkot hoznak létre. Minden résztvevő ország megépítheti a saját kertjét, amelyben az országra jellemző termékeket mutathat be. 2012-ben Venloban a kiállításon 6 hónap alatt 8 millió látogatóra számítanak

Az egész világról érkeznek látogatók, tehát a hazai termékeknek, köztük a dísznövényeknek is kiváló reklámja a kiállítás. Egyre nagyobb figyelmet fordítanak Kelet-Ázsiára (pl. Shanghaiban megrendezett „Better City – Better Life” kiállítás, így a hazai termékek a Föld túloldalán is reklámot kapnak.

CITES

A Washingtoni Egyezmény, vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora – Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről), nemzetközi kormányközi egyezmény, amelyet azért hoztak létre, hogy a vad növények és állatok egyedeivel folytatott nemzetközi kereskedelem ne veszélyeztesse fennmaradásukat, ellenőrzött keretek között folyjon. A Washingtoni egyezmény 1975 júliusában lépett hatályba, Magyarország 1985-ben csatlakozott hozzá. Titkársága a svájci Genfben működik. Az egyezménynek 175 ország tagja, és közel 35 ezer faj kereskedelmét szabályozza, illetve esetenként tiltja. A fajokat veszélyeztetettségük alapján 3 függelékbe sorolták be. A listák nem állandóak, a veszélyeztetettség mértékétől függően változik, hogy egy fajt hova sorolnak.

• I. függelék: Azok a fajok szerepelnek itt, amelyek a nemzetközi kereskedelem káros hatásai miatt már a kipusztulás szélére kerültek.

• II. függelék: Az itt felsorolt fajok szintén veszélyeztetettek a nagyméretű kereskedelem miatt, de állományuk ma még nincs kritikus helyzetben. Ezek a fajok egy tudományos állományfelmérés alapján meghatározott éves mennyiség (export kvóta) erejéig, engedélyekkel, kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.

• III. függelék: Ezen a függeléken olyan fajok szerepelnek, melyeknek egy adott országban élő állománya veszélyeztetett, de a helyi természetvédelem nem elég erős ahhoz, hogy a fajt a kereskedelem káros hatásaitól megvédje, ezért a védelemhez nemzetközi segítséget igényel.

A vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmét az EU-ban tanácsi rendeletek szabályozzák, tekintettel arra, hogy az Európai Unió egyik célja közös kereskedelmi szabályokat tartalmazó belső piac kialakítása. A dísznövény kereskedelemben számos védett növény, sőt ezek fajtái is szerepelnek. Termesztésük külön engedéllyel, szigorú ellenőrzés mellett folytatható. Hazánkban a szabályozás az európai normáknál is jóval szigorúbb, a termeszthető védett fajok száma nagyon alacsony.

UPOV – Új Növényfajták védelmének nemzetközi Szövetsége .

A szövetség államközi szervezet, genfi (svájci) központtal. Az UPOV feladata hatékony rendszer kiépítése és működtetése a növények fajtaváltozatainak védelmére, abból a célból, hogy elősegítse az új növényfajták nemesítését.Az UPOV Egyezmény biztosítja a tagok számára az iparjogvédelmi alapot: a nemesítői jogot. Ezzel elősegíti a nemesítői munkát és garantálja az új növényfajták nemesítőinek jogait. Amennyiben egy növényfajtát nemesítői jog véd, a fajta kereskedelmi célú szaporításához a nemesítő felhatalmazása szükséges. A nemesítői jogot UPOV tagok számára adják meg. Az új fajtákat 25 pontban foglaltak alapján értékelik. A fajtavédelemre bevezetett UPOV rendszer bevezetése és az UPOV tagság a következőket eredményezte: nőtt a nemesítői aktivitás, a fajták könnyebben elérhetőkké váltak, nőtt az új fajták száma, a nemesítők tagolódása, javította a versenyképességet a nemesítés és a fajták külpiacokon való terjesztése vonatkozásában, és javította az új növényfajtákhoz való hozzáférés lehetőségét.

AIF - Floraliák Nemzetközi Szövetsége

A Belga Királyi Társaság alapította azzal a céllal, hogy a Belgiumban előállított dísznövény termékeknek minél nagyobb reklámot készítsenek. A szervezet túlnőtt Belgium határain, mára nemzetközi szervezetté vált, aminek Magyarország 2005 óta tagja. A Floralia kiállításokat minden alkalommal más helyszínen rendezik: 2007: Gent, 2008: Budapest, 2009: Nantes, 2010: Genova, 2012: Valencia adott otthont a kiállításnak. A kiállítások nem titkolt célja a fogyasztás növelése, a növényesített környezet reklámozása a fogyasztók – a lakosság felé. Minden tag részt vesz a többi tag kiállításán. A Floraliák népszerűek, az általában 1-2 hétig tartó rendezvényen többszázezer látogató fordul meg. A kiállítások építésébe diákokat is bevonnak, ami részben jó tapasztalatszerzési lehetőség a fiataloknak, másrészt kapcsolatteremtési lehetőség külföldi termesztőkkel, kereskedőkkel.

ENA Európai Faiskolai Szövetség

Az ENA folyamatosan bővülő szervezet, 2010-ben már 15 ország képviseltette magát. A tagországok tagdíjat fizetnek, amely arányos az ország csemete termelésében előállított áru értékével. Szakmabéli tagszervezetei révén az ENA nemzetközi szinten képviseli a faiskolai és évelő termesztők és kereskedők közös érdekeit. Az ENA megkísérel fórumot biztosítani a tagok közötti tudás egymás közötti megosztására is. Az utóbbi cél érdekében az ENA találkozókat szervez, publikál, kapcsolatot tart a nemzeti, EU, COPA-COGUECA és nemzetközi szervezetekkel és hatóságokkal, valamint ösztönzi a profi továbbképzéseket, tudományos fejlesztést és kutatást, valamint a nemzetközi dokumentálást, publicitást és kiállításokat. Döntéseiket és véleményüket mindig megosztják a COPA-COGECA „Virág és Növény” munkacsoportjával. Az ENA a faiskolai szektorral kapcsolatban számos technikai témájú kérdést intézett az Európai Bizottsághoz, és továbbra is figyelemmel kíséri a szektorral kapcsolatos Uniós rendeleteket, szabályozást.

Az ENA legfontosabb témái jelenleg: a faiskolai termékek EU minőségi előírásai; a növénynevek nemzeközileg elfogadható nevezéktani kérdései; csomagolási irányelvek; környezeti szempontok; ÁFA kérdése; az európai egységes támogatási rendszer (Single Payment Scheme) kifejlesztése; a PPP elvesztése (Plant Protection Products); piackutatási összefoglalók, jelentések készítése; a szakképzés támogatása; az EU egységes növényegészségügyi rendszerének modernizálása.

Magyarországról a Magyar Szaporítóanyag-termesztők Szövetsége (Hungarian Alliance and Product Board of Propagating Materials Growers) tagja a szövetségnek.

IGCA - Kertészeti Áruházak Nemzetközi Szövetsége

A Kertészeti Áruházak Nemzetközi Szövetsége (IGCA) célja, hogy világszerte fórumot biztosítson a hasonló beállítottságú, független kertészeti viszonteladóknak a kölcsönös hasznon alapuló információcsere számára. E cél érdekében a következő tevékenységeket végzi. Éves kongresszust rendez minden ősszel, a különböző tagországokban. A kongresszuson üzleti megbeszéléseket, tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok megválasztását, üzleti tanulmányutat, és közösségi programokat vitatnak meg ill szerveznek. A szervező országra jellemző, egyedi tanulmányutak szervezésére is van lehetőség a speciális igényekre alapozva.

ELCA Európai Kertépítők Szövetsége – European Landscape Contractors Association

Az Európai Kertépítők Szövetsége. a kertépítők együttműködésének javítása érdekében jött létre 1963-ban, a következő céllal: elősegíti a tapasztalatok és információk cseréjét, ellátja a kertépítők érdekeinek Európa-szintű védelmét, támogatja a fiatalok szakmai továbbképzését és a képzett fiatal kertépítők cseréjét, együttműködik a hasonló célból létrejött európai szervezetekkel. Az ELCA-nak jelenleg huszonegy nemzeti szövetség a teljes jogú tagja; ezen felül további társult tagokkal is rendelkezik.

FLORINT Virágkötők Európai Egyesülete – International Florist Organization

2009-ig a FLORINT neve “European Federation of Professional Florists’ Associations" (FEUPF) ­– Profi Virágkötők Európai Szövetsége ­– volt. A nemzeti virágkötő szövetségek alapították 1956-ban Strasbourgban, az erősödő európai integrációs törekvések feletti aggodalmuktól vezéreltetve. Másrészről viszont lehetőséget is láttak a nemzeti szövetségek európai szintű együttműködésének kiterjesztésében. Ma a FLORINT fogja össze húsz európai ország virágkötészeti egyesületeit. További tagjelöltek felvételi kérelme – közöttük Európán kívülieké is – jelenleg elbírálás alatt áll. Európában a kb. 100.000 virágkötő éves szinten több, mint 15 milliárd Euro értékű terméket állít elő, a virágboltok több, mint 350.000 ember megélhetését biztosítják, közülük 150.000 ezren fizetett alkalmazottak. A FLORINT feladatának tekinti, hogy részt vegyen a tagszervezeteinek és az általuk képviselt tagok vállalkozásainak gazdasági felvirágoztatásában. Ennek érdekében a FLORINT célja, hogy képviselje tagjainak érdekeit a nyilvánosság, különösen az Európai Bizottság előtt. Emellett törekszik a professzionalitás és az eredményes működés javítására, támogatja és kiszolgálja a tagszervezeteket tag- és szövetségi szinten egyaránt. Az Egyesület kétévente Európai Virágkötészeti Versenyt szervez kezdő és haladó szinten, melyek fontos ösztönzést jelentenek a befektetők számára és elősegítik a résztvevők szakmai fejlődést. Ezen túl létrehozta a „Virágkötészet Európai Mestere” (European Master of Floral Design) címet, ami rangos elismerése a címet elnyert virágkötőnek.

Hazai civil szervezetek

Magyar Kertészeti Tanács (MKT)

A magyar kertészeti ágazat legerősebb szervezete a Magyar Kertészeti Tanács. Folyamatosan figyelemmel kísérik a hazai kertészeti termesztés és kereskedelem alakulását, a nemzetközi helyzet változásait, a folyamatosan alakuló, változó trendeket. Kapcsolatban állnak az Országgyűléssel, annak szakmai bizottságaiban részt vesznek, helyzetelemzéseket végeznek, döntéseket készítenek elő, stratégiákat határoznak meg. A kertészeti ágazattal kapcsolatos fejlesztéseket, rendezvényeket támogatnak. A Tanáccsal szoros kapcsolatban áll a Dísznövény Szövetség és Terméktanács.

Dísznövény Szövetség és Terméktanács (DSZTT)

A Dísznövény Szövetség és Terméktanács elsődleges feladata a dísznövények termesztésével, kereskedelmével és alkalmazásával foglalkozók érdekeinek védelme. Évről évre számos változás megy végbe hazánkban és nemzetközileg is, melyekre olyan válaszokat igyekeznek adni, amelyekkel a dísznövényes társadalom legszélesebb rétegei egyetértenek, nemcsak termesztők, hanem a kereskedők is. Igyekeznek olyan döntéseket hozni, amelyek hozzásegítenek a piac bővítéséhez, a forgalom növeléséhez, hozzájárulva ezzel a díszkertészeti tevékenység színvonalának fejlesztéséhez, a nemzetközi versenyben való részesedésünk megőrzéséhez. A Terméktanács feladata többek között:

Véleményezési jogán keresztül befolyásolják a hazai és Európai Uniós, Magyarország számára kedvező rendelkezések megszületését. Igyekszik segíteni tagjai gyarapodását beruházási és fejlesztési feladataik megoldásában, akár az EU-s, ill. hazai támogatások elnyerésének segítségével. Támogatja a tag kereskedőit abban, hogy áruik minél szélesebb körbe, így a határon túlra is eljussanak. Fogyasztást ösztönző marketing tevékenységet dolgoz ki és folytat, az ehhez szükséges pénzalapokat igyekszik előteremteni. Segíti az önköltséget csökkentő, alternatív energiák hasznosítását, különösen a termálenergia széleskörű elterjedését, a hozzá szükséges beruházások pénzügyi hátterének megteremtésével.
Igyekszik a kutatást, oktatást, szaktanácsadást magasabb szintre emelni, mert a nemzetközi szintéren csak nagyobb felkészültséggel állhatja Magyarország a versenyt. Igyekszik tagjainak segíteni abban, hogy a megnövekedett környezetvédelmi előírásoknak minél könnyebben eleget tehessenek.
Minél pontosabb adat-felvételezéssel igyekeznek bizonyítani a dísznövényes szakma nagyságát, sokszínűségét, gazdasági erejét és fontosságát, hogy a kormányzat fogadja el a Terméktanácsot tárgyalófélnek. Ehhez azonban a termesztő és kereskedő társadalom együttműködése szükséges, ami napjainkban még nem áll teljes mértékben rendelkezésre. Ez óriási probléma az ágazatban. Az összes kertészeti ágazat közül a dísznövény ágazat az, ami egységnyi hasznos felületen a legnagyobb bevételt, egyben jövedelmet tudja kitermelni. Magyarországon ma egy 2 hektáros üvegház üzem 10-12 családnak ad (legalább részben) kenyeret. Amíg azonban ezt a tényt hivatalos fórumokon nem láttatja a szakma, nem nyerhetők olyan színvonalú támogatások, amelyekkel a fejlesztés, fejlődés biztosítható. Fokozottan érvényes ez a nemzetközi, EU által kiírt pályázatokra, amikre esélytelen pályázni egy papíron nullszaldós vagy veszteséges üzemnek.

A Dísznövény Szövetségnek néhány üzemen és magán személyeken túl 11 egyesület tagja, melyek a következők:

Cserepes dísznövénytermesztők Egyesülete

Az Egyesület a cserepes virágos és levéldísznövények termesztőit fogja össze országos szinten. Ellátja a tagok érdekképviseletét, szakember találkozókat, szakmai továbbképzéseket szervez tagjai számára, segíti a termékek értékesítését, hazai és nemzetközi piacra jutását, hazai és külföldi kiállításokon való közös részvételt szervez, közös kiadványok létesítésében tevékenyen részt vesz, valamint felkutatja a tagok számára a különböző pályázati lehetőségeket.

Dél-Magyarországi Kertészek Egyesülete

Magyarország éghajlati adottságainál fogva az országon belül termesztői körzetek alakultak ki. Az egyik legfrekventáltabb régió a Dél-Alföldi, Szeged környékén, mivel itt különösen magas a derült napok és a napsütéses órák száma. A besugárzás intenzitása i itt a legnagyobb az országon belül. Ennek eredményeként számos kertészet létesült a régióban, amit „kis Aalsmeer”-ként is emleget a szakma. E dísznövénytermesztéssel foglalkozó kertészetek érdekvédelmét látja el az egyesület.

Flora Hungaria Dísznövénytermesztői Egyesület

A Flora Hungaria Magyarország legnagyobb dísznövény nagykereskedelmi csarnoka. 1998-ban 10.000 m2 felületen, 500 körüli tagsággal létesült Szigetszentmiklóson. Az egyesület tevékenysége a vágott, cserepes és egynyári virág termesztés, nagykereskedelmi hálózat szervezésének támogatása.

Magyar Arborétumok és Botanikuskertek Országos Szövetsége

A MABOSZ feladata az intézményi és szakemberi érdekképviselet, az összehangolt szakmai tevékenység megszervezése, rendszeres tájékoztatás a szakmai tevékenységről, fórumok, konferenciák szervezése, az arborétumok és élőnövény gyűjtemények megőrzésének és fejlesztésének elősegítése és ezáltal a hazai természeti és kulturális értékek megóvása.

Magyar Dísznövény Nagykereskedők Országos Egyesülete

Az Egyesület kimondottan a dísznövény nagykereskedelemmel foglalkozókat tömöríti. Ellátja érdekképviseletüket, figyeli az európai és világ-trendeket, információkkal látja el a tagokat annak érdekében, hogy a kereskedelmi tevékenységük minél sikeresebb legyen.

Magyar Kertészeti Árudák Egyesülete

Az Egyesület célja a Magyarországon faiskolai árudai tevékenységet ellátók összefogása, érdekképviseletének ellátása és ezen keresztül a minőség garantálása az elárusítóhelyeken, az együttműködés lehetőségeinek kiaknázása a gazdálkodás során, az egységes arculat kialakítása, a tevékenység nemzetközi elismerésére való törekvés.

Magyar Kertészeti Szakképző Intézmények Szövetsége

A Szövetség célja a kertészeti szakképzést folytató intézmények oktatási és nevelési színvonalának növelése, a kertészeti kultúra magasabb szintre való emelése, a kertészeti oktatást folytató intézmények összefogásának elősegítése, a kertészeti hagyományok ápolása, illetve azok széleskörű megismertetése, az intézményvezetés aktivitásának növelése a szakoktatás fejlesztés területén. Emellett a nemzetközi partnerkapcsolatok létesítésének segítése, szaktanárok és diákok cserelátogatásának, nemzetközi tapasztalatszerzésének elősegítése, szélesebb körű kapcsolatfelvétel a kertész szakirányú munkaadókkal, a végzett tanulók első munkahelyhez való segítése, a munkaadók szakoktatási támogatásának megnyerése, jogi tanácsadás, szakmai tanácsadás, információk átadása.

Magyar Növény-Mikroszaporítók Egyesülete

Az Egyesület célja a mikroszaporítás területén dolgozó termesztő-, oktató- és kutató laboratóriumok munkájának segítése és szakmai érdekképviselete. A termesztő laboratóriumok számára a tapasztalatcsere, közös vegyszerrendelés stb. jelent segítséget. A kutatás területén fontos a témák összehangolása, részvétel az EU nemzetközi kutatási programjában (COST 822 majd a 843-as Akció munkájában), konferenciákon való részvétel szervezése, stb. Az oktató munkát segíti az Egyesület tagjai által régebben írt egyetemi jegyzet, 2005-ben pedig egy tankönyv kiadása valósult meg, amely a kertészeti növények mikroszaporításával foglalkozik. A kutató laboratóriumok általában oktató munkát is végeznek, de diplomamunkák még termesztő laboratóriumokban is készülnek.

Magyar Rózsatermesztők Egyesülete

Magyarországon a rózsa termesztésének nagy hagyományai vannak. Az Egyesület a vágottrózsa és a rózsatő termesztőket egyaránt összefogja. Napjainkban különösen nagy szerepe van a tevékenységüknek, mivel a hazai rózsatermesztést erősen fenyegeti a közép-amerikai és közép-afrikai import rózsa beáramlása a magyarországi piacokra.

Magyar Virágkötők, Virágkereskedők Szakmai Egyesülete

Jelenlegi taglétszámuk 1000 fő felett van. Az egyesület célja a magyarországi virágkötészet szakmai színvonalának fejlesztése, valamint a virágkötészet és a virágkötő szakma elismertségének növelése, széles nyilvánosság előtti népszerűsítése. E célok értelmében hozzájárulnak a magyarországi virágkultúra fejlődéséhez, a virágfogyasztás növeléséhez.

Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete

Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesületét 1990-ben 42 faiskola alapította a kertészeti szakma e szűkebb szakterületének, a díszfaiskolai termesztés és értékesítés engedélyes termelőinek, évelő termesztőknek szakmai összefogására, érdekeiknek képviseletére. Ennek keretében segíti a szakmai gondok megoldását, szakmai és gazdasági továbbképzéseket, szakmai közös programokat, szakmai ismeretterjesztést, oktatást szervez. Képviseli tagjai érdekeit az országos hatáskörű szerveken keresztül. Részt vesz a díszfaiskolák termelésének összehangolásában, tájékoztatja tagjait az új jogszabályokról, szabványokról. Kapcsolatot épít ki, együttműködik a hasonló tevékenységet folytató bel- és külföldi szakmai szervezetekkel. Jelenleg több mint 200 tagjuk van.

AGRIA: Fiatal Gazdák Magyarországi Szervezete

Az AGRYA legfőbb feladata az együttműködés és partnerség kialakítása a fiatal gazdák között. Programjaik találkozási lehetőséget kínálnak a hasonló életkorú, hasonló helyzetű fiatal gazdák számára. Fontos feladata az információ szolgáltatás, tájékoztatás, hogy információkkal lássa el azokat, akik hozzá kapcsolódnak. Az információ átadás elsősorban az európai közös agrárpolitika tartalmára, változásaira, a gazdák számára elérhető támogatásokra vonatkoznak. Az információ átadásához különböző programokat szerveznek. Emellett feladatának tekinti megmutatni a fiatal generációt a külvilágnak. A jelenlegi átalakuló termelési és támogatási környezetben fontos, hogy bemutassa, hogy mit csinálnak a gazdák, mi az ő feladatuk és felelősségük a megfelelő minőségű és árú, valamint biztonságos élelmiszer előállításában. A Szövetség tehát igen aktív külső, média kommunikációs tevékenységet folytat, ezzel is megmutatva a szakmai partnereknek és az átlag polgároknak a fiatal gazdák és közös szervezetük munkáját.

Ellenőrző kérdések

1. Sorolja fel a nemzetközi érdekvédelmi szervezeteket
2. Sorolja fel a magyar érdekvédelmi szervezeteket
3. Ismertesse az AIPH szerkezetét, a bizottságok feladatait
4. Ismertesse a Dísznövény Szövetség és Terméktanács szerkezetét és fő feladatait
5. Ismertesse a Nemzetközi Virágkereskedelmi egyesület (UF) feladatait
6. Ismertesse a Nemzetközi Kiállítási Iroda feladatait
7. Ismertesse a Washingtoni Egyezmény (CITES) feladatait
8. Ismertesse az UPOV (Új Növényfajták védelmének nemzetközi Szövetsége) feladatait
9. Ismertesse az ENA (Európai Faiskolai Szövetség) tevékenységét
10. Ismertesse a Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete tevékenységét, feladatait
11. Ismertesse a Fiatal Gazdák Magyarországi Szervezete célját és tevékenységét