Korszerű növekedésszabályozási módszerek a díszfaiskolában

Szerzők: Sütöriné Diószegi Magdolna – Steiner Márk

A díszfaiskolai termesztés alapvető feladat, hogy fajra, fajtára jellemző, egészséges és mutatós növényeket állítson elő. Ennek érdekében a növények igényeinek megfelelő termesztési környezet megteremtése mellett fontos a növények növekedését elősegítő, jellemző koronaformájuk kialakítását szolgáló módszerek alkalmazása, melyek egy része fitotechnikai, mechanikai eljárás, más részük viszont vegyszeres úton is történhet. A következőkben röviden áttekintjük a növekedészabályozás lehetőségeit.

Növekedésszabályozás a szaporítás során: a gyökeresedés serkentése

A díszfaiskolai szaporítások során a vegetatív szaporítási módszerek, elsősorban az autovegetatív szaporítás során kerülhet sor aktív növekedésszabályozásra.

A gyökeresedés serkentése a bujtás során

A bujtásnál a növény talaj feletti részét gyökereztetjük meg úgy, hogy az az anyanövénnyel kapcsolatban marad. A lebujtott részt a járulékos gyökerek kifejlődéséig az anyanövény és gyökérzete táplálja. A különféle bujtási módszereknél az az évi hajtásokat vagy éves vesszőket nyirkos vagy porhanyós földdel takarjuk le azzal a céllal, hogy járulékos gyökereket fejlesszenek. A bujtás kivitelezése szerint több módszer is ismeretes, például a közönséges, a feltöltéses, a sugaras és a porbujtás. A nehezen gyökeresedő taxonoknál a lebujtott vessző tápanyagforgalmának megzavarásával gyorsítható a gyökeresedési folyamat, ha a lebujtott vessző talajba kerülő részén a kérget megsebezzük, dróttal elszorítjuk vagy óvatosan megcsavarjuk, „megropogtatjuk”. A háncsrész megsebzése vagy elszorítása következtében a lefelé szállított tápanyagok, növényi hormonok feltorlódnak a sebzés helye felett, ezért itt hamarabb megindul a gyökeresedés.

 

Bujtási módok

 

A gyökeresedés elősegítése a bujtás során

A gyökeresedés serkentése a dugványozás során

A dugványozás során a növények valamely hajtásrészét, elsősorban a szárrészét, levelét vagy a gyökérét késztetjük regenerálódásra, járulékos gyökerek, illetve járulékos hajtások képzésére. A dugványozás típusának megválasztása a növények fajától, fajtájától, gyökeresedési hajlamától függ. Gyakorlati kivitelezése szerint gyökér-, fás és hajtásdugványozást végeznek a szakemberek. A gyökeresedés folyamata rendkívül összetett folyamat, s számos tényező befolyásolja, a legfontosabbak vázlatosan a következők:

• A szaporítandó faj, fajta

A különböző taxonok gyökeresedési hajlama eltérő.

• Az anyanövény kondíciója

Életerős, jól gyökeresedő dugványt csak egészséges, jó kondícióban lévő anyatelepről kaphatunk, ezért fontos az anyanövények rendszeres metszése, öntözése, tápanyag-utánpótlása.

• A dugványozás időpontja

Minden növény legkedvezőbb gyökeresedési időszakában érdemes a dugványozást elvégezni.

• A dugvány megszedésének körülményei

Csak a frissen szedett, nem lankadt és bőséges tápanyagtartalékkal rendelkező dugványok gyökeresednek jól. Ezért lényeges a megfelelő napszakban végzett dugványszedés és –vágás, valamint a dugványozás elvégzéséig a szakszerű tárolás és eltűzdelés.

• Tápanyagok és bioaktív anyagok, növényi hormonok

A disz. fejezetrészben részletesen ismertettük ezeket az anyagokat. (lásd 3. alfejezet)

• A dugványszedés helye az anyanövényen

Fontos, hogy az anyanövény mely részéről vágjuk a dugványt.

• Preformált gyökerek jelenléte

A preformált gyökerekkel rendelkező anyanövények, amelyek szárán már megjelennek a járulékos gyökerek kezdeményei, könnyebben gyökeresednek.

 

Preformált gyökerek a Cotoneaster × suecicus ’Skogholm’ hajtásrendszerén

 

Preformált gyökerek mikroszkópos keresztmetszete a Cotoneaster × suecicus ’Skogholm’ hajtásrendszerén

• A dugványok élettani (idős vagy juvenilis) állapota

A fiatal, juvenilis állapotú dugványok gyökeresedési hajlama jóval kedvezőbb. Főként a nehezen gyökeresedő növények esetében fontos, hogy az anyanövényeket minél inkább fiatal állapotban tarthassuk. Számos gyakorlati fogás ismert az anyanövények visszaifjítására, ezeket a módszereket az anyanövények prekondicionálásának (előkészítésének) nevezzük a jobb gyökeresedés érdekében. Ilyen módszerek a következők: dugványszedés fiatal anyanövényekről, dugványszedés gyökeres dugványokról, az anyanövények rendszeres metszése, dugványszedés fólia alatt vagy növényházban meghajtatott növényekről, az anyanövény hajtásának vagy hajtásalapjának etiolálása (feltöltéssel vagy fekete fólia alatt), az anyanövények permetezése hormonhatású szerekkel.

A fás dugványozás, valamint a gyökérdugványozás a legegyszerűbben, s általában szabad földbe végzett dugványozási módok, amelyeknél a gyökeresedés serkentését általában ritkán alkalmazzák. Azonban a nehezebben gyökeresedő taxonoknál néha talpkezelési eljárásokra lehet szükség (pl. vermelés mélyágyban, melegtalp kezelés, illetőleg fásdugványozás kondicionált termesztő-berendezésben).

 

((disz10.05.jpg)): Fásdugványozás

 

Gyökérdugványozás

A hajtásdugványozást viszont, mely lehet zölddugványozás vagy az örökzöld taxonok esetében fásodó hajtásdugványozás (félfás dugványozás) már többnyire szabályozható körülmények között, szaporító-berendezésben végezzük, ahol a dugványozás környezeti feltételeinek szabályozásával (fény, páratartalom, hőmérséklet, közeg, lehetőségeink szerint a legkedvezőbben tudjuk befolyásolni a gyökeresedést.

 

Hajtásdugványozás lomblevelű növények esetében

 

Hajtásdugványozás fenyők esetében

A gyökeresedés elősegítésére mechanikai módszerek is alkalmazhatók, erre lehet példa a dugványok szárának vagy talpának sebzése, melyek hatására járulékos gyökerek képződnek. Egyes fajok, például Thuja, Platanus fajok dugványozása során idősebb rész hozzávágásával készített ún. kalapácsos dugványokkal is jó gyökeresedést lehet elérni.

A dugványozás sikerét, a gyökeresedést vegyszerekkel, gyökeresedést serkentő vegyszerek alkalmazásával is elősegíthetjük, ennek főként a nehezen gyökeresedő taxonoknál kiemelkedő a jelentősége. A legáltalánosabb serkentő szer a heteroauxin (béta-indolecetsav, röviden IES), azonban a természetes vegyületet napjainkban már szintetikus rokon-vegyületekkel helyettesítik, melyek a következők:

• béta-indolvajsav, röviden:IVS

• alfa-naftilecetsav, röviden: NES.

A két vegyület csak szerves oldószerekben, acetonban, alkoholban oldódik, előnyük, hogy a természetes auxinnál jóval stabilabbak, tömény oldat vagy por formájában hónapokig eltarthatók. A dugványok gyökeresedésének serkentésére a gyakorlatban három módszer terjedt el:

• a dugványok hatóanyaggal átitatott talkumporba való bemártása

• tömény oldatba való rövid bemártás

• tartós bemerítés híg vizes oldatba.

A gyakorlatban a leginkább a talkumporos és az alkoholos oldatba történő bemártás terjedt el.

A különböző típusú és töménységű szereket mi magunk is elkészíthetjük IVS, illetve NES, valamint alkohol, illetve talkum felhasználásával, de az európai kereskedelmi forgalomban több típusuk is kapható különféle márkanevek alatt forgalmazva, többféle töménységben, a por alakú készítmények: Seradix ^®, Murphy Hormone Rooting Powder^®, Rhizopon^®, Boots Rooting Powder^®, Magyarországon kapható márkák az Incit, Semiramis gyökereztető por, Radistim. A hormonporok alkalmazás egyszerűbb és kevesebb gyakorlatot igényel, nem áll fenn a dugványok megperzselésének veszélye, míg az alkoholos vegyület alkalmazása nagy odafigyelést és technológiai fegyelmet kíván, gyakorlott szakembereknek ajánlható.

 

Incit-sorozat

Növekedésszabályozás a xenovegetatív szaporítás során

A szemzés és oltás során az oltási komponensek megválasztásával nagymértékben befolyásoljuk a leendő oltvány növekedési jellegét. A dísznövénytermesztésben az alanyhasználat kérdése még nem annyira kidolgozott, mint a gyümölcs- és szőlőtermesztés területén, mivel igen sok taxonnal, fajjal és fajtával dolgoznak a szakemberek, valamint az előző termesztési ágakkal szemben kisebb darabszámokat állítanak elő az egyes növénycsoportokból.

A gyakorlati tapasztalatok alapján, valamint a behatóbb oltványvizsgálatok nyomán az oltásnál minél közelebbi rokonsági körben célszerű az alanyt és a ráoltott nemest kiválasztani, fajták oltása esetében a nemest lehetőleg saját alapfajára, illetve közeli rokon fajára azonos oltják. Az alany megválasztását az alany-nemes kölcsönhatás is indokolhatja abban az esetben, ha az alany kedvezően befolyásolja a ráoltott nemes fejlődését, például javítja a környezettel szembeni ellenállóképességét (pl. fokozza a szárazság-vagy fagytűrését), vagy a növekedés jellegét szabja meg (gyorsabb vagy gyengébb növekedést produkáló alanyok). Mindenképpen szem előtt kell tartani a jó affinitást az oltási partnerek között, a jó összeforradás, illetve kompatibilitás nélkülözhetetlen.

Alanyhasználat a fenyőfélék oltása során

A szoros rokonsági fok szerint a Pinus nemzetségen belül 2-tűs taxont a 2-tűsre, 5-tűst az 5-tűsre célszerű oltani, bár jelentkeznek kivételek is. Így Pinus mugo fajtát nem tanácsos P. sylvestris-re vagy más erős növekedésű 2-tűs Pinus-ra oltani, mivel a nemes habitusában kedvezőtlen változás, például a habitus fellazulása következhet be. Kizáró ok lehet egy-egy alany esetleges érzékenysége néhány kórokozóra, melynek jó példája a Pinus strobus érzékenysége a ribiszkerozsdára. A szakemberek a kéttűs Pinus fajok számára a Pinus mugo alany használatát javasolják a gyakorlatban általában megszokott Pinus sylvestris-el szemben kedvezőbb gyökérzetalakulása miatt. A gyakorlati tapasztalatok szerint a Chamaecyparis obtusa ’Nana Gracilis’ Chamaecyparis lawsoniana alanyon erőteljesebb növekedésű, Thuja orientalis alanyon viszont fagyérzékenyebb lesz, Thuja occidentalis alanyra oltva pedig mutatósabb növényt kapunk. Fontos tudni, hogy a Cupressus macrocarpa ’Goldcrest’ fajta Thuja orientalis alanyon fagytűrőbbé válik.

 

Picea pungens ’Koster’ Picea abies alanyon

 

Picea pungens ’Koster’ Picea abies alanyon az alany eltávolítása után

A Juniperus nemzetség oltásánál a Juniperus virginiana, Juniperus chinensis ‘Hetzii’, Juniperus communis, valamint a Juniperus excelsa ‘Stricta’ alanyokat tartják megfelelőnek. Az alkalmazható alanyok között fontos megemlíteni, hogy a Thuja orinetalis univerzális alanynak tekinthető, Chamaecyparis, Juniperus taxonok alanypartnereként is alkalmazható saját szűk rokonsági köri túlmenően. AThuja nemzetség számára a Thuja occidentalis és a Thuja plicata alanyokat ajánlhatók. A Taxus nemzetség esetében a Taxus baccata az ideális alanynövény.

Az alanyhatás a későbbi mutatós koronaforma kialakítását is befolyásolhatja. A Cupressaceae családon belül végzett oltási kísérletek kimutatták, hogy például a Juniperus chinensis ’Keteleerii’ fajtája a Juniperus virginiana alanyon lesz karcsú, más alanyon a korona szétesik, illetve hasonló tapasztalatot mutatott a saját alapfaján legszebben fejlődő Chamaecyparis lawsoniana ’Stewartii’ is.

 

Kedvező alanyhatás, formás Juniperus chinensis ’Keteleerii’ Juniperus virginiana alanyon

 

Kedvezőtlen alanyhatás, széteső formájú Juniperus chinensis ’Keteleerii’ Thuja orientalis alanyon

Kedvező alany-nemes kombinációk lehetnek a következők:

Alany Nemes

Abies alba, Abies nordmanniana Abies fajok és fajták
illetve Abies alba és A. nordmanniana
Calocedrus decurrens, Thuja occidentalis Calocedrus decurrens formák
vagy Chamaecyparis lawsoniana
Cedrus deodara Cedrus atlantica fajták
Cedrus deodara fajták
Cedrus libani fajták
Chamaecyparis lawsoniana,C. obtusa, C.thyoides C. lawsoniana ‘Alumii’, C. pisifera és ‘Squarrosa’ vagy más C. lawsoniana, illetve C. pisifera fajták
Chamaecyparis pisifera ‘Plumosa’ Chamaecyparis obtusa fajták
Thuja occidentalis Chamaecyparis obtusa fajták
Cupressus macrocarpa Cupressus glabra ‘Pyramidalis’
Cupressus glabra fajták
Cupressus sempervirens fajták
Thuja orientalis Chamaecyparis nootkatensis fajták
Juniperus virginiana Juniperus virginiana fajták
Juniperus chinensis ‘Hetzii’ Juniperus scopulorum fajták
Juniperus scopulorum fajták
Larix decidua, L. kaempferi Larix decidua, L. kaempferi
P. abies Picea, valamennyi faj és fajta
P. strobus, P. wallichiana Pinus, 5 tűs fajok és fajták
P. contorta, P. strobus P. pumila fajok és fajták
P. ponderosa P. 3 tűs fajok és fajták
P. contorta, P. sylvestris P. 2 tűs fajok és fajták
P. menziesii Pseudotsuga fajok és fajták
T. baccata Taxus fajok és fajták
T. occidentalis Thuja erős növekedésű fajok és fajták
T. canadensis Tsuga fajok és fajták

Alanyhasználat a lombos fák, cserjék oltása során

Az oltási partnerek megválasztásában itt is a gyakorlati tapasztalatok útmutatóak, s sokban támaszkodnak a gyömölcstermesztők gyakorlatára. A díszszilvák, -cseresznyék és –almák szemzése során például a gyömölcstermesztők által is alkalmazott alanyokra, illetőleg alanyfajtákra szemeznek (pl. M4, MM 16 almaalany a díszalmák számára). A legismertebb alanyhasználatot a . táblázat mutatja be.

Mechanikai növekedésszabályozás a díszfák, díszcserjék nevelésében

A metszés és más fontos fitotechnikai eljárások fontos növekedésszabályozási műveletek a fás szárú dísznövények életében. A díszfák és díszcserjék előállítása, majd későbbi nevelése során is szükséges a metszésük, de nem olyan évi rendszerességgel, mint a gyümölcsfák és a szőlő esetében, ahol rendszeres és bőséges terméstömeget kell biztosítanunk. A fásszárú dísznövények metszésével a célunk a természetes, fajra, fajtára jellemző koronaforma előállítása, fenntartása, az életerős és egészséges lombozat, növekedés, valamint a virágdísz és a termések pompájának biztosítása. A díszfák és díszcserjék a faiskolai nevelésük, telepítésük, illetve átiskolázásuk, majd a koronájuk kialakítása során, illetőleg az értékesítésük után igényelnek komolyabb metszési munkálatokat, a későbbiekben már csak alkalomszerűen kell a koronájukat igazítani, alakítani, a díszcserjéknél pedig ifjítani.

A lombhullató cserjék faiskolai nevelése

A cserjék előállításánál a legfontosabb cél, hogy a talajfelszín felett minél elágazóbb, legalább 4-5 hajtással rendelkező növényeket állítsunk elő.

a) Gyökérnemes cserjék

Előfordulhat, hogy egy erős növekedésű, jól bokrosodó cserjét különösebb beavatkozás nélkül, a tavaszi telepítés után már ősszel értékesíteni is tudunk. A legtöbb cserje viszont az ültetése után kevesebb, 1-3 hajtással rendelkezik. Ha magasságuk elérte a 15-25 cm-t, az elágazódásuk érdekében V. végén-VI. elején célszerű ezeket a hajtásokat a 2-3. rügy felett visszavágni, ahol csak egy hajtás fejlődött, 4-6 rügyre végezzük a visszavágás. Őszre többnyire még nem elég fejlett a hajtásrendszer, ezért következő év tavaszán érdemes a növényeket ismételten 2-3 rügyre visszametszeni, ezzel őszre már megfelelő számú és erősségű vesszővel rendelkező növényeket tudunk előállítani.

 

Cserjék visszavágása

b) Szemzéssel szaporított cserjék

A nyári alvószemzéssel beszemzett cserjék nevelése (pl. Prunus triloba ’Multiplex’) már munkaigényesebb. Az első nevelési évben a szemzés időpontjáig megerősödnek az alanycsemeték, majd a július és szeptember közötti időszakban elvégezzük az alvószemzést. A következő tavasszal megtörténhet a szemre metszés. Ha várhatóan a nemes rügyéből egyenes, felfelé törő hajtást fejlődik, közvetlenül a szempajzs felett kissé ferde metszlappal levágjuk az alanyt. Ha a nemes rügyből gyenge vagy ferde hajtás nő, érdemes 1o-15 cm-es biztosító csapot hagynunk, amelyhez később, ha a nemes hosszúsága is elérte a közel 15 cm-es hosszúságot, a fejlődő nemes rögzíteni tudjuk. A csap rügyeit ki kell vakítani.

Amikor a hajtás már 20-25 cm-es, vágjuk le a felső harmadát, ezzel a megmaradó rész bokrosodásnak indul. Nagyon fontos művelet a vadalás, vagyis amennyiben az alanycsemete rügyei is előtörnének, azokat tőből el kell távolítani.

A biztosító csapot a nemes hajtás megerősödésével, rendszerint júliusban már le lehet vágni a szemzési hely felett, csonkot hagyni nem szabad.

Az erőteljesen és bokrosan növekedő cserjék a szemzést követő év őszén többnyire már értékesíthetők, a gyengébbeket a következő év tavaszán vissza kell vágni 4-6 szemre, a vesszőkkel dúsabban rendelkezőket 2-3 rügyre, ezután őszre bokrosan és megerősödve értékesíthetők.

Szemzett kerti rózsatövek előállítása

A lomblevelű örökzöld cserjék faiskolai nevelése

A nevelésük a gyökérnemes cserjékéhez hasonló, de a kiültetésük után csak akkor szükséges a visszametszésük, ha ágrendszerük még nem elég sűrű, illetve, ha alakítást kell elvégezni rajtuk. A téli fagyokkal szemben érzékenyebb cserjék (pl. Aucuba japonica) érdemes a nitrogén műtrágyák utánpótlását befejezni július elején, illetve augusztus közepétől az öntözést mérsékelni, így a növények hajtásai beérnek, fagytűrő képességük, ellenállóságuk javul. Mivel az örökzöld cserjéket földlabdásan értékesítjük, a növényeket 2-3 évenként érdemes átiskolázni, hogy gyökérzetük sűrűbb, dúsabban elágazóbb legyen.

A lombhullató fák faiskolai nevelése

A fák nevelése a csemeték telepítése után több évig tartó folyamat, többnyire az első lépés az elágazások nélküli, egyenes törzs kinevelése, majd ezen a fajra, fajtára jellemző korona kialakítása következik. Mind a gyökérnemes, mind oltványcsemeték telepítése után hajtásválogatással csak egy erős hajtást kell meghagynunk, a többit tőből el kell távolítani. Ha a nevelőtáblába kiültetett suhángok esetleg az első évben gyengén vagy görbén, törzsnek nem alkalmas módon fejlődnek, a második év tavaszán vágjuk őket vissza a talajfelszín felett néhány cm-re álló erős, fejlett rügyre. Ezt a visszavágást néhány faiskolában minden csemetével megteszik, hogy egyöntetű, erőteljes, felfelé törő hajtásokat kapjanak. Fontos, hogy az erős csúcsrüggyel rendelkező (pl. Aesculus, Fraxinus) vagy a visszavágást rosszul viselő (pl. Castanea, Quercus) növényeket nem metsszük vissza.

A fákat törzsmagasságuk alapján a következőképpen csoportosíthatjuk:

• sorfák : törzsmagasságuk ≥ 220 cm

• magas parkfák : törzsmagasságuk 150-220 cm

• alacsony parkfák : törzsmagasságuk 60-150 cm

• bokorfák : tövüktől ágasak.

 

Sorfák az Alsótekeresi Faiskola Kft. üzemében

Törzsnevelő képességük szerint:

- jó törzsnevelők: gyors növekedésű, egyenes törzsű fák (pl. Acer, Tilia), nevelésük természetes törzsneveléssel történik, azaz a csúcsrügyből a fa folyamatosan nő, a koronába metszésig nem kell visszavágni.

- rossz törzsnevelők: görbe törzzsel (oka pl. a gyenge növekedésű faj, a visszafagyott vezérvessző, nincs csúcsrügy) fejlődnek (pl. Celtis, Sophora). nevelésük mesterséges törzsneveléssel történik, korábban irányítócsap melletti neveléssel, napjainkban leggyakrabban bambuszkarózás segítségével.

Jó törzsnevelő egyszer iskolázott fák nevelése

Többnyire 4 év alatt történik, ahol az első három esztendőben a suhángnevelés zajlik, a 4. év feladata a koronába metszéssel a korona kinevelése. A négy-öt év alatt a következő fontos műveletek elvégzése szükséges:

• Hónaljazás : a vastagodó törzsről a 3-6 cm hosszú oldalhajtások kitörése még megfásodásuk előtt.

• Törzserősítő csapok nevelése: a törzs vastagítását szolgáló módszer. A suháng oldalhajtásait a talaj felett 40-50 cm-el eltávolítjuk, e szint felettieket 4-5 levélre visszacsípjük, ezek a törzserősítő csapok, a levelekből a tápanyagok a törzsnél halmozódnak fel, így a törzs vastagodik. A ceruzánál vastagabb törzserősítőket tőből el kell távolítani, a túl sűrűn állókat ritkítani kell. Értékesítés előtt időben el kell távolítani, hogy a sebek beforrjanak.

• Koronába csípés, koronába metszés: Rendszerint, ideje a rügyfakadás előtt van. Ha a törzs meghaladta a kívánt magasságot, ki kell alakítani a fa koronáját. A módja a következő: a kívánt törzsmagasság felett a suhángon 5-6 rügyet leszámolunk, a legfelső rügy felett további 8-10 cm-nyi irányító csapot meghagyva (rajta a rügyeket kivakítjuk) lemetsszük a suháng hajtáscsúcsát. A meghagyott 5-6 rügyből fejlődnek a koronavesszők.

• Gallérozás: A korona alatti 4-5 hajtást tőből, csonkmentesen eltávolítjuk a korona zavartalan fejlődése érdekében.

 

Koronába metszés

Az erős növekedésű fajoknál a korona egy év alatt kifejlődik, a gyengébbeknél két évig tarthat. A második év tavaszán a koronavesszőket külső állású rügyekre metsszük rövidre.

Rossz törzsnevelő egyszer iskolázott fák nevelése

Karózással, tarvágással vagy ún. mesterséges törzsneveléssel történik. A mesterséges törzsnevelés során az előző évi vesszőt a rügyfakadás előtt a törzs görbületének kezdeténél, a görbülettel ellentétes irányban egy felfelé irányuló rügyre metsszük vissza. A vezérhajtás alatt 2o-25 cm-es részről távolítsuk el a rügyeket, hogy a korona zavartalanul fejlődhessen. Az alatta kihajtó rügyeknél pedig hajtásválogatást kell végezni.

 

Mesterséges törzsnevelés

Gyökérnyakba és koronába szemzett, egyszer iskolázott fák nevelése

Irányító csapok segítségével tehetjük könnyebbé a fák nevelését.

Tovább nevelt és idős fák előállítása

Amennyiben nagyméretű, azonnal díszítő fák előállítására van szükség, az egyszer iskolázott fák kitermelése után új helyre történő telepítéssel, s ezt követően újabb, akár 4-6-szori átiskolázással nagyon értékes fákat nevelhetünk. Az átiskolázásoknál, azaz átültetéseknél a telepítés előtt a gyökérzetet vissza kell metszeni, hogy kis helyen minél sűrűbb gyökérzet fejlődhessen ki, valamint koronaalakításra is szükség van. Vissza kell metszeni a fák vezérvesszőjét a felére, az oldalvesszőket egyharmadukkal kell megkurtítani. A következő években a sűrű, elágazó korona kialakulásának érdekében a koronavesszőket érdemes rendszeresen visszametszeni.

Továbbnevelt fák előállítása

Fenyők metszése

A fenyőket földlabdásan telepítjük a nevelőtáblába, kezdeti visszametszésükre rendszerint nincsen szükség.

Örvös elágazású fenyők koronaalakításának lehetőségei

A mai díszfaiskolai gyakorlatban még viszonylag ritkán lehet a korona dúsabbá tétele érdekében alkalmazott metszéssel találkozni. A leggyakoribb eljárás, amikor főként a Pinus nemzetség képviselői esetében a tavaszi hajtásnövekedés idején gyertyás állapotban 2/3-nyira visszavágják a hajtásokat.

 

Fenyők metszése

Főként karácsonyfa előállítás során azonban a legújabb nyugat-európai, dán és német technológiák és hazai gyakorlati tapasztalatok nyomán az Abies és Picea nemzetségek körében is végeznek metszési, alakítási eljárásokat.

Az alakítás során három eljárást lehet megkülönböztetni:

• a korrektúrametszést,

• formálást

• növekedésszabályozást.

A korrektúrametszés során a koronában kialakult súlyosabb szabálytalanságokat kell kezelni, ide tartozik például a például a kettős sudár eltávolítása. Már a csemetetermesztés során is, de főként a telepítésnél figyelni kell arra, hogy amennyiben több sudár is van, akkor azt a csúcshajtást hagyjuk meg, amely a legjobb helyzetű. Az eltávolítást a fának a kultúrában töltött utolsó évéig végezhetjük el, fontos, hogy a sebek a növények nyugalmi időszakáig lehetőleg gyorsan és tisztán behegedjenek.

A formálási eljárásokkal kiküszöböljük a növekedési hibákat, segítségükkel a lehető legrövidebb idő alatt érhetjük el a legjobb minőséget. Általában akkor szükséges elvégezni, mikor valamilyen külső tényező (kései fagy, madárkár, stb.) hatására a növény csúcshajtása megsérül. A fontosabb formálási eljárások:

- Sudár kinevelése oldalágból: a csúcshajtás korrektúráját jelenti, amikor karókkal és műanyag sablonok segítségével függőleges helyzetűvé nevelnek egy oldalágat. Figyelni kell, hogy a támasztó, illetőleg kötöző anyagok nehogy később belevágjanak a fába.

- Ágörvek ritkítása: Az örvös elágazású fenyők, például karácsonyfák ágainak ritkítása Magyarországon alig alkalmazott módszer, pedig minőségi hibák (például alul túl sűrű, felül ritka és hosszú ízközű korona esetén) javítása mellett az alsó ágak szelektív ritkítása a fa átszellőzését is biztosítja.

A növekedésszabályozásra az örvös elágazású fenyőknél például akkor kerülhet sor, amikor a sudár fejlődése a telepítést követő 3-4. évben megindul, s gyakran az ideálisnál nagyobb mértékben. Ennek korlátozására az alábbi mechanikai eljárások alkalmazhatók, melyek a tápanyagszállító rendszer részleges blokkolása útján fejtik ki hatásukat:

- Bemetszés Top-Stopp fogóval, amikor egy speciális olló segítségével sebet ejtünk a háncson, az eljárást „gyűrűzésnek” is nevezik, ekkor a háncsot a kambiumig, a hajtás két oldalán bevágják. Az egyéves sudarat tavasszal, a kezdődő hajtásindulásig lehet bemetszeni.

- A csonkmetszés során az asszimilációs felület csökkentjük, a törzs az alsóbb régióiban 20-25 cm-ig eltávolítják az oldalágakat, ezzel csökken a hajtások növekedése.

- A gyökérmetszés segítségével, a növények alávágásával korlátozzuk a növény tápanyag felvételét, ezért a tápanyagszállítás korlátozódik, s csökken a hajtások hosszanti növekedése.

Kúszófenyők koronaalakításának lehetőségei

Főként az elterülő növekedésű pikkelylevelű örökzöldeknél alkalmazott eljárás. Ha a korona nem egyenletesen körkörös, hanem szabálytalan, túl ritkás vagy féloldalas, az ágak felükre, kétharmadukra történő visszavágásával orvosolhatók a koronahibák.

A mechanikai növekedésszabályozás legfontosabb eszközei:

A teljesség igénye nélkül a következő eszközök használatosak a díszfaiskolai növekedésszabályozás során: metszőolló (kézi, karos, teleszkópos), kacor, fűrészek, metszőállvány, metszőkocsi, bambuszkarók, kötöző anyagok, ásók, gödörfúró, kitermelő gépek, juta szövet, drótlabda-háló.

 

Ültetőgép

 

Metszőkocsi

 

Max Tapener kötözőgép

 

Csaphoz kötözött vezérhajtás

 

Damcon Selector kiszedőgép

 

Metszőállvány

 

Drótlabda kötözése

 

Villás targoncás szállítás

 

Speciális szállító pótkocsi a földlabdás fák termelőtáblából történő kiszállítására

A gyökérelágazódás elősegítésének új technikai lehetőségei

A gyökérzet telepítéskori hagyományos visszametszésének, illetve a helyben hagyott növények alávágásának jelentősége abban mutatkozik meg, hogy a gyökérzet dúsabb, elágazóbb, s kompaktabb marad. A legújabb kutatások tükrében a gyökerek elágazódását különleges cserepek és termesztési technológiák alkalmazásával is elősegíthetjük, főként a konténeres termesztés vonatkozásában.

A díszfaiskolai termesztésben új típusú műanyag konténerek és cserepek jelentek meg, melyek megakadályozzák a gyökérzet körbeforgását az edényekben, illetve stimulálják a gyökérelágazódást. Az elsők között fejlesztették ki a bemetszett falú, úgynevezett Air-Root Pruning konténert 1981-ben, melyek alkalmazásával csaknem kétszeres gyökértömeg növekedést értek el. Hasonló, de függőleges, lépcső alakú bemélyedésekkel ellátott a Star-Step konténer. A Superroots Air-Pot konténerek oldala szintén perforált, de szerkezete a tojástartóra emlékeztető, befelé és kifelé néző hegyesebb kiemelkedések által határolva üreges, a gyökércsúcsokat „légmetszés” révén készteti elágazódásra. Hasonló szerkezeti kialakításokkal már egész konténercsaládokat forgalmaznak.

2002-ben magyar szabadalmi eljárásban készült el az úgynevezett gyökérirányító konténer, mely nem sima falú, hanem csepp alakú bemélyedések formájában irányító betéteket helyeznek el rajta.

A konténeres termesztésben egy másik, új termesztéstechnológiai eljárás a „Pot in pot” termesztési rendszer, melyben két cserepet illesztenek egymásba, s süllyesztenek szabadföldbe, a belső termesztési cserép tartalmazza a termesztendő növényt. Ezzel a növények a számukra kedvező, saját termesztő közegben fejlődhetnek kedvezőtlenebb talajadottságok mellet is, a talajba süllyesztés védi a cserepeket a fagytól, illetve a túlhevüléstől, s csepegtető öntözéssel gondoskodni lehet az egyenletes víz- és tápanyagutánpótlásról is.

 

Air-root konténercsalád

 

Air-root típusú konténer fala

 

Superroots air-pot konténer

 

Pot in pot rendszer kialakítása

 

Pot in pot rendszer

 

Pot in pot rendszer mulcsozással

 

Thuja occidentalis 'Smaragd' nevelése pot in pot rendszerben

Vegyszeres növekedésszabályozás

A díszfaiskolai termesztésben is tapasztalható az a hazai törekvés, részben az Európai Uniós szabályozási kényszer hatására is, hogy minél kevesebb kemikáliát, műtrágyát és növényvédő szert használjanak a termesztés során, ugyanakkor előtérbe kerül olyan, többnyire természetes eredetű készítmények alkalmazása, melyek a környezet megkímélése mellett kedvezően befolyásolják a növényélettani folyamatokat, s jótékony hatást gyakorolnak a díszfaiskolai termékek minőségére. Ezeket az anyagokat biostimulátoroknak, illetve bioregulátoroknak nevezzük. A bioregulátorok kémiailag pontosan meghatározható hatóanyaggal rendelkező növényi hormonok vagy a hormonháztartást szabályozó szintetikus molekulák hormonok, melyek a növényi életfolyamatokat pozitívan befolyásolják.

A biostimulátorok, más néven növénykondicionáló szerek természetes anyagokból, például algákból készült szerek, összetételük többnyire nem határozható meg pontosan, az életfolyamatokat serkentik annak révén, hogy a hormonok, szerves vegyületek mellett olyan anyagokat, elsősorban mikroelemeket, nitrogént, foszfort, kálciumot, magnéziumot, enzimeket, koenzimeket és aminosavakat is tartalmaznak, melyek elősegítik a növényi életfolyamatok zavartalan működését, a tápelemek harmóniájának kialakulását, fenntartását. növénykondícionáló szerek csoportjába tartozó készítmények

Hatásukra kedvezően javul a növények ellenálló képessége a termőhelyi körülményekkel (pl. szárazság, aszály, stressz), valamint károsító szervezetekkel (pl. gombák) szemben, javul a herbicidtűrésük. Alkalmazásuk mellett a növények életerősebbek, zöldebbek, erőteljesebbek lesznek, fokozódhat a terméskötődés, javul az eltarthatóság. A kezelések nyomán jóval kevesebb növényvédelmi beavatkozást igényelnek a kultúrák, hiszen a növények vitálisabbá, ellenállóbbá válnak.

A különféle növekedésszabályozó és növénykondícionáló szerek napjainkban már fontos kiegészítői a termesztésnek. Nem kifejezetten növényvédő szerek, ugyanakkor az európai uniós növényvédelmi szabályozás a növényvédelmi termékek közé sorolja őket. Használatuk és szerepük korábban a zöldségnövények, a szántóföldi növények, így például egyes gabonafélék, valamint a lágyszárú dísznövények körében volt ismeretes, de napjainkra egyre figyelemfelkeltőbb eredményekről számolnak be gyümölcsfaiskolai, sőt díszfaiskolai vonatkozásban is.

A jelenleg forgalomban lévő növekedésszabályozó anyagokat több nagy csoportba is sorolhatjuk:

-Növekedésgátlók (retardánsok): pl. Cycocell 460, Stabilan, Moddus, Regalis, Folicursolo, Caramba SL

- Növekedésserkentők: pl. Gibberellinsav (GA3) és GA4+7 alapú készítmények

- Kötődésszabályozók: pl. Nevirol 20 és 60, Dirigol N

- Érésgyorsítók: pl. Ethrel

- Csírázásgátlók : pl. Neostop L 500, Gro-Stop HN, Fazor 80 SG

- Gyökereztetők: pl. Óbudahorm, Incit

- Kondíciójavítók: pl. Atonik, Frigocur

A díszfaiskolai termesztésben a fásszárú növények körében minél dúsabban ágas, taxonra jellemző korona kialakítása a célunk, kellően elágazódott koronájú növény előállítása. A gyümölcsfák vonatkozásában szintén nagy az igény a másodrendű hajtásokkal berakódott oltványok nevelésére, az utóbbi évek kutatási eredményei bioregulátorok használatával egyes fajoknál igen bíztatóak. A BCE KETK Dísznövénytermesztési és Dendrológia Tanszékén készült, az oltványnevelésben és a díszfák és díszcserjék korona-alakításában használt növekedésszabályozó szerekre vonatkozó tudományos cikkek, valamint hallgatói kutatások nyomán az eredmények a következőkben foglalhatók össze röviden:

Az oltványok koronásodásának elősegítése, valamint a gyökérzet minőségének javítása céljából régóta kísérleteznek vegyszerek használatával. Igen jó eredményeket értek el a citokinin aktivitású benzil-adeninnel, illetőleg gibberellines kezelésekkel. E vegyületek együttes alkalmazása (például a Promalin nevű készítményben) a nyári rügyek kihajtását okozza, viszont amerikai kutatások kimutatták, hogy a gibberellinek gyengíthetik a benzil-adenin hatását. Újabb eredmények szerint a külön-külön végzett benzil-adenines és gibberellines kezelések adtak megfelelő hosszúságú koronavesszőket (Hrotkó és mts, 1996). A koronásodás elősegítése érdekében a nyár elején kipermetezett auxin-gátló M & B 25-105 ( n-propil 3-t butilfenoxi-acetat) ideiglenesen gátolja a hajtáscsúcsból származó természetes auxinok hatását és így segíti a nyugalomban lévő nyári rügyek kihajtását (Quinlan 1980, Howard 1987).

Hazai viszonyok között a fiatal almaültetvényekben eredményesen alkalmazták az elágazódás serkentésére a Paturyl 10 WSC benzil-adenin hatóanyagú magyar készítményt, amelyet az Újfehértói Gyümölcstermesztési Kutató Állomás és Reanal Finomvegyszergyár közösen fejlesztett ki (Bubán és Vásárhelyi 1988, Bubán és mts.,1990). A Paturyllal 1993 óta a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársai is kísérleteznek, s azóta kedvező eredményeket értek el a koronásodás elősegítésére alma, körte és cseresznye, meggy oltványokon is. A kezelések során Tween 2o nevű nedvesítőszert alkalmaztak, valamint a növényeket Volldünger és Sequestren lomtrágyázásban részesítették a másodrendű hajtások megjelenése után. A kezelések nyomán a Paturyl hatására a gyökérzet is bojtosabb, elágazóbb lett, és a koronába csípett oltványokhoz viszonyítva nagyobb volt a másodrendű hajtások mennyisége. A hazai és külföldi tapasztalatok szerint kétéves, koronába metszett oltványokon érdemes a szert alkalmazni. A Paturyl-kezelések további kombinálása a hajtáscsúcs alatti levelek eltávolításával 2-3- szorosára növelte a másodrendű hajtások számát, s tetemesen javította a termőre fordításhoz igen hasznos hajtások számát is, a másodrendű hajtások szögállása nagyobb volt, mint a koronába csípéssel nyert hegyes szögű hajtásoké. Az oltványok gyökérzete ugyancsak bojtosabb lett, több vékonyabb gyökérrel.

A kísérletekben alkalmazott legfontosabb növekedésszabályozó szereket az alábbiakban mutatjuk be:

Kelpak

Ez a szer Ecklonia maxima-tartalmú készítmény. A mélytengerekben előforduló Ecklonia maxima a barnamoszatok (Phaeophyta) törzsének tagja, a Heterogeneratae osztályba Laminariaes rendjébe soroljuk (SENGE et al., 1977). E moszatfaj Dél-Afrika atlanti-óceáni partjainál a tiszta, hideg tengervízben honos és ott moszaterdőket alkot. Ebben az érzékeny ökológiai egyensúlyú tengeri növény és állati társulásban szükségszerűen kizárólag búvárok aratják és utána közvetlenül fel is dolgozzák, extrahálják az értékes összetevőket. A moszatot tartalmazó készítmény gyártója dél-afrikai Kelp Products Ltd.

A biostimulátor összetétele a következő:

• 34,3% nyers Ecklonia maxima

• 66.5%-víz

• 50%-os hidrogénperoxid

• 0,07% -0,09% ecetsav

• A biológiailag aktív auxinok összessége:10,7mg/kg. Ezek közül természetes auxin hatású anyagok: indol-3-ecetsav, indol-privulát, indol-acetil-glicin, indol-L-aspartát, indol-propionsav, indol-3-karboxil sav, indol-3-aldehid, indol-tejsav.

Az összetevők közül a legismertebb a szár megnyúlását okozó indol-ecetsav, emellett a készítmény 0,03mg/ kg mennyiségben biológiailag aktív citokinin hatású anyagokat is tartalmaz. 2 évig marad stabil 30 ºC-os hőmérsékleten.

Az Ecklonia maxima barnamoszat

A szerrel végzett kísérletek nagyon bíztatóak, gyümölcsfák előállításában már számos igazolt eredmény mutatja a törzskörméret gyarapodására, s az oltványok elágazódására, növekedésére gyakorolt kedvező hatását. A Kelpak és a benzil-adenin kombinált használata a Budapesti Corvinus Egyetem kísérletei szerint jelentős eredményeket hozott az oltványnevelésben, illetőleg koronásodásban, hiszen fokozta a másodrendű elágazások képződését, valamint javította a gyökérzet minőségét is.

Wuxal® Ascofol

Szinté algakivonat, mely a barnamoszatok (Phaeophyta) törzsébe, a Cyclosporae osztályba, a

Fucales rendbe tartozó Ascophyllum nodosum alga felhasználásával készül. Ez a faj az Atlanti-óceán északi partvidékein él, főként Észak-Amerika észak-keleti vidékén és Észak-Európa partjain, de megtalálható Grönlandtól egészen Portugáliáig is. A Wuxal® Ascofol mikroelemekben és természetes növekedés-szabályozó anyagokban gazdag barna tengeri alga kivonatból készült lombtrágya, összetétele a következő:

• 2,5% N

• 1,25% K

• mikroelemek

• növényi hormonok /pl. citokinin, gibberellin, auxin/).

A Wuxal az első olyan lombtrágya, amely az alapvető tápelemeken kívül hatásfokozó és környezetkímélő adalékanyagokat is tartalmaz. Igen kedvező hatást mutat szinte a termesztés minden vonatkozásában:

• Azonnali tápanyagellátást biztosít a leveleken keresztül

• Minden kultúrában felhasználható

• Fokozza a növények stressztűrését

• Kiegyensúlyozott, magas makroelem tartalom

• Teljes és harmonikus mikroelem skála

• Garantálja a termésbiztonságot

• Javítja a virágzást és a megtermékenyülést.

 

Ascophyllum nodosum alga

A Wuxal, valamint a benzil-adenin kombinált alkalmazása ugyancsak kedvező gyümölcs-, illetőleg díszfaiskolai eredményeket adott az oltványnevelés során, nagy mértékben fokozta az oltványok másodrendű hajtásainak növekedését.

Ferbanat L

Ez a készítmény eredetileg a törökországi Ekosistem cég terméke, magyarországi forgalmazásban ’Bistep növénykondicionáló készítmény’ néven engedélyezték forgalmazását 2011 novemberében. A szer kedvező hatását főleg hő és/vagy hidegstressz esetében írták le, emellett növeli a prolin-szintet, fokozza a termésképződést. Főbb összetevői (a forgalomba hozatali és felhasználási okirat alapján):

- N tartalom (m/v %): legalább 0,02

- P₂O₅ tartalom (m/v %): legalább 0,03

- K₂O tartalom (m/v %): legalább 0,3

- gilisztahumusz kivonat

- mikroorganizmusok

- makro- és mikroelemek

- víz.

A forgalmazók szerint ezen anyagokon kívül még számos hasznos baktériumot (pl. Pseudomonas putida, P. fluorescens és Bacillus subtilis) és gombafajt (pl. Nadsonia, Saccharomyces és Saccharomycodes nemzetségek képviselői).

 

Ferbanat

Yield Plus

A készítmény az új-zélandi Pan PacificChemicals Ltd. cég terméke. Ez a növénykondicionáló szer egy műtrágyaféleség, kombinálva az előbbiekben már említett Ascophyllum nodosum tengeri moszat kivonattal. A barnamoszat-tartalom révén ez a készítmény is magas hormontartalmú, az auxinok és citokininek mellett gibberellinek és betainok is megtalálhatók benne. A N-P-K arány 5-4-11 és a legfontosabb mikroelemeket is tartalmazza, mint például bór, vas, magnézium és mangán. Felületaktív, tapadást fokozó anyagok is találhatóak benne. A gyártó kiemeli jótékony hatásai közül a megnövekedett termésátlagot, a jobb termésminőséget és a meghosszabbodott pulton-tarthatóságot is. A makro- és mikroelemek összetétele:

- N tartalom: 6 % (m/v)

- F tartalom: 5% (m/v)

- K tartalom: 14% (m/v)

- Bór: 100 ppm

- Vas: 200 ppm

- Magnézium: 100 ppm

- Mangán: 200 ppm

- Molibdén: 100 ppm

- Cink: 200 ppm.

 

Yield Plus

A kereskedelmi forgalomban főként a gyümölcsfaiskolák számára kínált, de a díszfaiskolákban az almafélék, illetőleg csonthéjas oltványok koronásodásának elősegítésére is alkalmazhatók ilyen készítmények.

 

Iskolázott madárberkenye biostimulátorokkal kezelve (balról jobbra): Kelpak, Yeald Plus, kontroll, Spirulina, Wuxal Ascofol

 

Hegyi juhar csemeték: balra kontroll, jobbra Kelpak-os kezelést kapott csemete

 

Hegyi juhar csemeték biostimulátorokkal kezelve (balról jobbra): Kontroll, Kelpak, Yeald Plus

Törpésítésre rendszerint a díszfaiskolai termesztésben nincs szükség. Egyes Caryopteris fajoknál, fajtáknál a kompaktabb növény előállítása céljából Cycocell kezeléssel próbálkoztak.

Kémiai növekedésszabályozás az örvös elágazású fenyőknél

A vegyszeres növekedésszabályozás a fenyők körében hazánkban még nem engedélyezett, s alkalmazott eljárás, a hajtások hosszának megrövidítésének elvét követi. A vegyszerek használata azonban a perzselésre igen hajlamos kultúrában nagyon veszélyes, ezért erősen vitatott. A „Pomoxon” nevű szert Dániában például használják, ugyanakkor Németországban nem engedélyezett, hatóanyaga: alfa-naftil-ecetsav, mely a sejtek öregedését okozó, etilént szabadít fel a növényben, ezáltal megrövidíti a növekedés idejét, s így a hajtás hosszát. A szert egyes esetekben permetezik, ám sokkal inkább a csúcshajtásokra kenik tapadószert is alkalmazva. Engedélyezésre esélyes szerek lehetnek a Tebuconazol (kereskedelmi forgalomban: Folicur) és a Propiconazol (kereskedelmi forgalomban), melyek a Pomoxonhoz hasonlóan auxin hatású szerek, valamint a Prohexandione-Ca, és a Mepiquat-klorid egyenként felhasználva, vagy kombinálva környezetbarát adalékokkal (Agral, Silwert).

Ellenőrző kérdések:

1. Mi a bujtás fogalma, milyen tipusait ismeri? Hogyan történik a bujtványok gyökeresedése?
2. Hogyan történik a gyökeresedés serkentése a bujtás során?
3. Mi a dugványozás fogalma, milyen tipusait ismeri?
4. Mely tényezők befolyásolják a dugványozás sikerét?
5. Milyen anyanövény prekondicionálási módszereket ismer a dugványozás során?
6. Mi a preformált gyökerek fogalma?
7. Hogyan történik a dugványok gyökeresedése? Milyen dugvány-gyökeresedést serkentő anyagokat ismer?
8. Milyen xenovegetatív szaporítási módokat ismer? Ismertesse az oltás és a szemzés fogalmát!
9. Mi határozza meg az oltásnál, szemzésnél az alanyhasználatot?
10. Miért fontos a megfelelő oltási partnerek megválasztása, mit értünk az alany-nemes kölcsönhatás fogalmán? Milyen kedvező kölcsönhatásokat ismer az oltási partnerek között?
11. Milyen mechanikai növekedésszabályozási módokat ismer a díszfák, díszcserjék nevelésében?
12. Ismertesse a gyökérnemes cserjék előállításának módját!
13. Ismertesse az oltással, szemzéssel szaporított cserjék előállításának módját!
14. Hogyan csoportosítjuk a fákat törzsmagasságuk alapján?
15. Ismertesse a lombhullató, egyszer iskolázott fák előállításának módját!
16. Mit jelentenek a hónaljazás, a törzserősítő csapok nevelése, a koronába csípés és a gallérozás fogalmak?
17. Ismertesse a rossz törzsnevelő fák előállításának módját!
18. Ismertesse a továbbnevelt idős fák előállításának módját!
19. Hogyan metsszük az örvös elágazású fenyőket?
20. Hogyan metsszük az örvös elágazású fenyőket?
21. Milyen eszközöket ismer a mechanikai növekedésszabályozás folyamatában?
22. Mit jelent a vegyszeres növekedésszabályozás fogalma? Ismertesse a bioregulátor és biostimulátor anyagok közötti különbséget!
23. Milyen anyagok használatáról hallott az oltványok koronásodásának elősegítése érdekében?
24. Ismertesse a legfontosabb növekedésszabályozó készítményeket!
25. Ismertessse a kémiai növekedésszabályozás lehetőségeit az örvös elágazású fenyőknél!

Irodalomjegyzék

Bartha K. 2011. Apot faiskolai termesztéstechnológia bemutatása. Szakdolgozat, BCE KETK
Bärtels, A.: 1985. Der Baumschulbetrieb. Ulmer Verlag, Stuttgart
Bärtels, A.: 1989. Die Gehölzvermehrung. Ulmer Verlag, Stuttgart
Bezák J., Ifju Z., Schmidt G.: 1996. Xenovegetatív szaporításmód-oltás. In Schmidt-Tóth, 1996.: Díszfaiskola. Mezőgazda Kiadó, Budapest 83.
Diószegi M., Schmidt G.: 1992. Kézben oltás különböző alany-nemes kombinációkkal a Cupressaceae családban. „Lippay János Tudományos Ülésszak”, Budapest,
Diószegi M., Schmidt G. 1996: Cupressus, Juniperus és Chamaecyparis fajták kézben oltása szabadgyökerű alanyra. Új Kertgazdaság. (4):85-88.
Diószegi M., Schmidt G.: 1996. Az alany hatása a nemes növekedésére és fejlődésére a Cupressaceae családban. „Lippay János Tudományos Ülésszak”, Budapest
Dirr, M.A.: 1990. Manual of Woody Landscape Plants: Their Identification, Ornamental Characteristics, Culture, Propagation and Uses. Stipes Publishing Company, Champaign, Illinois
Hartman, H.T., Kester, D.E., Davis, F.T.: 2002. Plant Propagation – Principles and Practices. Upper Saddle River, New Yersey
Horváth B. A. 2008. Az Abies nordmanniana növekedésszabályozó módszereinek vizsgálata karácsonyfa-termesztésben. Diplomamunka. BCE KETK
Krüssmann, G.: 1997. Die Baumschule. Parey Verlag, Berlin
Maráczi L.: 1996. Fenyők szabadföldi nevelése. In Schmidt-Tóth, 1996.: Díszfaiskola. Mezőgazda Kiadó, Budapest (370-374.)
Ouden, P.D., Boom, B.K.: 1978. Manual of Cultivated Conifers. Hardy in teh cold and warm-temperate zone. Martinus Nijhoff, The Hague-Boston-London
Pavláth J. 2005. Újdonság a zöldségtermesztésben. Kertészet és szőlészet- 54 (31): 19.
Schmidt G., Diószegi M.: 1994. Kézben oltás különböző alany-nemes kombinációkkal a Cupressaceae családban. „Lippay János Tudományos Ülésszak”, Budapest
Schmidt G., Tóth I., Maráczi L.: 1996. A legfontosabb díszfák, díszcserjék szaporítása, nevelése és növényvédelme. In Schmidt-Tóth, 1996.: Díszfaiskola. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Schmidt G., Tóth I.: 1996. Díszfaiskola. Mezőgazda Kiadó, Budapest
Sütöriné Diószegi M. 2005. Kézbenoltás különböző alany-nemes kombinációkkal a Cupressaceae családban. Doktori értekezés. BCE KETK
Takács A.: Gyökérfordító termesztőedény a hazai konténeres díszfaiskolai termesztésben. Diplomamunka, BCE KETK
Tóth I. 1981. Így neveljük a díszfákat, díszcserjéket