A legtöbb növényfaj esetében több faj is végezheti a megporzást, de sokszor a hosszú közös evolúciós folyamat (koevolúció) eredményeként szoros egymásrautaltság jött létre egy adott pollinátor és egy növényfaj között, ami gyakran már morfológiai bélyegekben is megmutatkozik, és lehetetlenné teszi más állatoknak a megporzást. Az orchideák közé tartozó, hazánkban is őshonos bangók (Ophrysok) nemzetségében például a virágok alakja a nőstény rovarokéra emlékeztet, ráadásul a virágok a nőstényekre jellemző illatanyagokat (feromonokat) termelve csalogatják magukhoz a hím rovarokat, amik megpróbálnak párzani a virággal, s eközben elvégzik a megporzás folyamatát. Más trópusi orchideák pedig maguk termelnek olyan váladékot, amit a megporzó méhfajok hímjei használnak feromonként a nőstények csalogatására (pl. az orchideaméhek porozta Coryanthes nemzetség).
Az "Angol és magyar nyelvű, digitális tananyagok fejlesztése a BCE kertészettudományi kar kertészmérnök és multiple degree hallgatói számára" pályázat a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0028 pályázati projektek támogatásával készült.