A megporzási típusok

Abban az esetben, ha a megporzás egy növényegyeden belül történik, egyed-megporzásról (idiogámia) beszélünk. Ez lehet önmegporzás (autogámia), ha egyazon virág porzójából jut a pollen a bibére, vagy szomszédmegporzás (geitonogámia), ha két külön virág porozza meg egymást. Az idegen-megporzás (xenogámia) esetében külön egyedek virágai között történik a megporzás¹. Habár a virágok többsége a megporzás időszakára kinyílik (chazmogám virágok), egyes növényfajok esetében bimbóállapotban megy végbe a folyamat (szükségszerűen autogám módon), ez a kleisztogámia. (A chazmogám virág is lehet – ritkán – önmegporzó, ekkor chazmogámiáról beszélünk.)

________________________________

¹ Külön kifejezéssel illetjük azt az esetet, ha egy virágot másik, de azonos fajú virágból származó pollen poroz meg (függetlenül attól, hogy az azonos vagy másik egyedről származik); ez a kölcsönös megporzás (allogámia). Abban az esetben, ha különböző fajok virágai porozzák meg egymást, azaz hibridizáció történik, basztardogámiáról beszélünk.