Mikor nyitja virágait a növény?

Azt, hogy a virágok a nap mely időszakában nyílnak, a fényviszonyok és a hőmérséklet szabályozza. A fajok többsége nappali virágokkal rendelkezik, de vannak alkonyatkor vagy sötétben nyíló éjjeli virágok is (pl. Oenothera [ligetszépe], Hesperis [estike], Mirabilis jalapa [csodatölcsér]). A virágnyílás időzítése az állatok porozta fajokra jellemző, és a megporzók aktivitásával, repülési idejével áll összefüggésben. A virágok egy része a megtermékenyülést követő elvirágzásig nyitva marad, a fajok többségének virágai azonban fény hatására kinyílnak, éjjel pedig bezáródnak (fotonasztia). Szintén fajonként változik a virágnyílás időtartama is (többnyire 2-7 nap). Rövid ideig nyíló (efemer) virágai vannak pl. a Victoria amasonicanak [amazonaszi tündérrózsa] (20-30 percig nyílik), a Hibiscus trionumnak [varjúmák] (3 óra), csupán egyetlen éjszakán át nyílnak az éjjel virágzó Oenothera [ligetszépe] fajok virágai, de egyetlen napig nyílnak a Hemerocallis [sásliliom] fajok vagy a Tradescantia [pletyka] nemzetség virágai is. Egy hétnél is tovább nyílnak a Lilium [liliom], a Digitalis [gyűszűvirág], a Pelargonium [muskátli] vagy a Cyclamen [ciklámen] virágai. A leghosszabb ideig nyíló virágokat az orchideák körében találjuk, ahol a megtermékenyülés elmaradása esetén akár 70-80 napon át is tarthat a virágzás.

Megfelelő időjárási körülmények között előfordulhat, hogy a nálunk egy évben egyszer virágzó fajok következő évre differenciálódott generatív rügyei a tenyészidőszak vége előtt felpattannak – ezt nevezzük másodvirágzásnak (pl. Syringa vulgaris [közönséges orgona], Malus domestica [nemes alma], Aesculus hippocastanum [fehér bokrétafa], Cornus sanguinea [veresgyűrű som], Pulsatilla grandis [leánykökörcsin] esetében). A megfigyelések szerint hazánkban másodvirágzást okozhat a fővirágzás idején uralkodó alacsony hőmérséklet, a meleg és száraz nyarat követő nyár végi csapadék, a meleg november és december.