A generatív hajtáscsúcs kialakulása

A virágrészeket kialakító generatív hajtáscsúcs különféle indukciós hatásokra bekövetkező genetikai változások eredményeképpen jön létre magából a hajtás addigi szerveit létrehozó vegetatív hajtáscsúcsból. A hajtáscsúcs merisztémáinak osztódási mintázata megváltozik, az azelőtt ritkábban osztódó központi zóna működése megélénkül, a hajtáscsúcs ezért kiemelkedik és ellaposodik. Később (a felszíni merisztematikus rétegek alatt induló antiklináris osztódásokkal) megindul az egyes virágrészek primordiumainak fejlődése. Ez a folyamat, a virágtagok egy adott méretének (és sejtszámának) elérése után lelassul, majd a rügy nyugalmi állapotba kerül: kialakul a virágbimbó. A virágot alkotó módosult levelek teljes fejlettségüket csak a bimbók kinyílása után érik el (a pollenszemek és az embriózsák kialakulása például csak a folyamat legvégén ér véget). Számos növényfaj esetében a bimbóban nem egyetlen virágnak a kezdeménye helyezkedik el. Ezekből a rügyekből a következő vegetációs időszakban több virágot (és felleveleiket) hordozó hajtásrészlet, virágzat jön majd létre (virágzati rügyek).