Diploid és haploid sejtek az életciklusokban: az életmenet-típusok

A haplonta életmenetet folytató fajok (pl. Ulothrix, Chara [csillárkamoszat]) esetében az életciklus egyetlen diploid sejtje a zigóta, ami meiózissal osztódva azonnal haploid sejteket képez. Ebben az esetben természetesen a haploid testen mitózissal jönnek létre az ivarsejtek is. E fejlődési mód ellentéte, a diplonta életmenet, a növények körében csak nagyon ritkán figyelhető meg (pl. Codium). Ekkor – az állatokhoz hasonló módon – csak a meiózissal kialakuló ivarsejtek haploidok, a moszat valamennyi más sejtje diploid.

A növényvilágban legelterjedtebb a haplodiplonta (intermedier magfáziscserés) életmenet. Ekkor az életciklus egy haploid sejtekből álló és egy diploid sejtekből álló szakaszra osztható. A haploid szakasz minden esetben meiózissal kialakuló sejtekkel (spórákkal) veszi kezdetét, melyekből egy több-kevesebb sejtből álló „haploid test” fejlődik ki, amelyen mitózissal ivarsejtek keletkeznek. Az ivarsejtek a megtermékenyítés folyamatában zigótává olvadnak össze, ami már a diploid életszakasz első sejtje. A zigótából létrejövő „diploid testen” valahol ún. spóra-anyasejtek különülnek el, amelyek meiotikus osztódása a spórákat hozza létre. A két életszakaszt a szakasz végén szereplő sejtek alapján nevezzük el. Kizárólag haploid sejtekből áll és a spóráktól az ivarsejtekig tart a gametofiton szakasz, míg a diploid sejtekből álló, spórákat létrehozó fázis a sporofiton szakasz.

A zöldalgák (Chlorophyta) körében gyakori, hogy a gametofiton és a sporofiton szakaszhoz tartozó test anatómiai szempontból – a sejtek ploidiaszintjét leszámítva – igen hasonló, ekkor izomorf életciklusról beszélünk (pl. Cladophora). A heteromorf életmenet jellemzője, hogy a sporofiton és a gametofiton test morfológiai-anatómiai szempontból is különbözik. Néhány zöldmoszat mellett valamennyi összetettebb testfelépítésű növény ez utóbbi kategóriába sorolható.