A másodlagos sejtfal további speciális anyagai

Vízzáróvá, vízlepergetővé teszi a másodlagos sejtfalat a szuberin (paraanyag) berakódása. A hosszú, nyílt szénláncú alifás vagy aromás alkoholokból illetve karbonsavakból létrejövő észterek keveréke (polimerje) átitatja a megfelelő sejtfalrétegeket, ezzel egy jól záró, izolációra szolgáló sejtréteget hozva létre. Paraanyag található a másodlagos bőrszövet (periderma – lásd később!) sejtrétegeiben, de szuberinizálódott falú sejteket találunk a gyökérben (s néha a szárban), az endodermiszben és exodermiszben is.

Elsősorban a kutikularéteg kialakulásában van szerepe a kutinnak. A hidroxilált olajsav- és palmitinsav-származék észterek polimerjeiből álló másodlagos sejtfalanyag felszíni védelemre, a növényi szervezet vízleadásának csökkentésére szolgál.

A bőrszövet felületére egyes esetben hosszú szénláncú alkoholok és hosszú szénláncú zsírsavak összekapcsolódásával kialakuló észterek alkotta viaszréteg rakódhat. (Gyakran a szuberinnel együtt rakódik a sejtfelületre.) Vízlepergetővé, hamvassá teszi a szervek felületét.

A kallóz a cellulózhoz hasonlóan ß-D-glükóz-monomerekből álló poliszacharid, ahol a monomereket – szemben a cellulóz-láncokkal – leginkább 1,3-kötések kapcsolják össze. A hármas spirálokba rendeződő cukorláncok féligáteresztővé teszik a sejtfalat (rajta csak kisebb méretű molekulák, ionok, víz juthat át), tehát elsősorban elhatárolásra szolgálnak a növényi szervezetben. Kallózt tartalmazó sejtfal veszi körül a mikrospóra-tetrádokat, kallózt találunk a pollentömlőben, a rostalemezben illetve kártevők rágása nyomán a sérülés mentén is ez a vegyület halmozódik fel a sejtek falában. (A gazdaszervezet megtévesztését célozva egyes növényparazita gombák szívóképletei is hasonló ß-1,3-glükánokat tartalmaznak a kitin helyett vagy mellett.)

A pollenszemek és a spórák sejtfala rendkívül ellenálló mind a mechanikai, mind a kémiai és biológiai behatásokkal szemben. Ez a tulajdonsága a másodlagos sejtfalba rakódó sporopolleninnek köszönhető, ami karotinoid jellegű észterek polimerizációjával alakul ki.