A sejtfalat alkotó cellulóz szintézise

Az egyes cellulózszálak 36-osával kötegelődve ún. mikorfibrillumokat képeznek. Habár a cellulóz is poliszacharid, mégsem a sejt belsejében keletkezik, hanem a sejthártyába ágyazott cellulóz-szintáz (CESA) enzimeken. Ezek a fehérjék nem magányosan, hanem hatos csoportokban (ún. rozetták formájában) helyezkednek el a membránban. Egy-egy CESA 6 cellulózszálat hoz egyszerre létre, így egy rozetta éppen egy cellulóz-mikrofibrillum előállítását végzi. A szintézis során a cellulóz-szintáz enzimek elmozdulnak a sejthártyában; elmozdulásuk irányát jelzi az előállított mikrofibrillum lefutása a sejtfalban. Amennyiben az enzimek elmozdulása rendezetlen, változatos irányban rendezetlenül futó cellulózszálakat figyelhetünk meg a sejtfalban. Ha a rozetták csoportokba rendeződve, párhuzamosan haladnak, a mikrofibrillumok lefutása is rendezett lesz a megfelelő sejtfalrétegben.

A rozetták haladási irányát a sejtmembrán alatt futó sejtvázfehérjék szabják meg: az elmozdulás ezen (ún. kortikális, azaz kérgi) mikrotubulusok mentén történik. A mikrotubulusok lefutását azonban különféle növényi hormonok (pl. auxinok, gibberellinek) befolyásolják. A kapcsolat tehát a következő: növényi hormonok → kortikális mikrotubulusok lefutása → cellulóz-szintáz rozetták elmozdulása → cellulóz-mikrofibrillumok lefutása a sejtfalban. (Ez utóbbi pedig megszabja, hogy vízfelvétel esetén a turgornövekedés hatására képes-e tágulni a sejt, s ha igen, milyen irányban.)