Az elsődleges sejtfal kialakulásának folyamata

Még a sejtosztódás megindulása előtt a növényi sejtek osztódási síkjában aktin-gyűrű jön létre (ez az ún. pre-profázisos gyűrű, „pre-prophase belt ”, PPB), ami ide, a későbbi kettéfűződés síkjába húzza a sejtmagot. Ha a PPB az egyenlítői síkban jön létre, két egyenlő méretű utódsejt keletkezik (ekvális sejtosztódás), ha nem a középvonalban alakul ki, akkor különböző méretű sejt (inekvális sejtosztódás). A sejtmagvándorlást követően, az osztódás előszakaszában (profázis – lásd később!) hirtelen mikrotubulus-szerveződés indul meg a PPB területén: kialakulnak a magorsót alkotó húzófonalak.

Az utószakaszban lezajló kromoszóma-vándorlás után rövid időn belül minden sejtvázfehérje eltűnik a kettéfűződési síkból (aktin-hiányos zóna, „ zone of actin depletion”, ZAD), helyet adva a kialakulóban levő sejtfalnak. Ezt követően (már a végszakaszban) rövid, a kettéfűződési síkra merőlegesen futó mikrotubulusok alakulnak ki ezen a területen, amelyek mentén (motorfehérjék segítségével) a Golgi-készülékből származó vezikulumok vándorolnak az osztódási síkba. A mikrotubulusok és a vezikulumok összessége az ún. fragmoplaszt. A fragmoplasztot alkotó membránhólyagok összeolvadnak, és poliszacharid-anyaguk keveredésével kialakul a főként pektinből (lásd később) álló sejtlemez. A sejtlemez a középpont felől a kiindulási sejt sejtfalainak irányába (azaz centrifugálisan) növekszik, majd egyszer csak eléri azokat és összekapcsolódik velük. Ekkor megkezdődik a cellulózszálak rárakódása a pektinlemezre, s a korábbi sejtlemezt ekkortól már középlemeznek (lásd később) tekinthetjük.