Környezeti hatásvizsgálat

A környezeti hatásvizsgálat módszer és eljárás. Arra ad választ, hogy tervezett magatartásunk milyen környezeti kockázattal járhat, s ez hogyan csökkenthető. A hatásvizsgálat dokumentuma a környezeti hatástanulmány. A környezeti hatásvizsgálat meghatározott tevékenységekhez kapcsolódik, engedélyezésük egyik feltételét képezi. E tevékenységeket kormányrendelet melléklete sorolja fel. A hatásvizsgálat során fel kell tárni a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó más műveletek miatt várható környezeti hatásokat is. A hatásvizsgálatot az adott tevékenységet folytatni kívánó érdekeltnek kell elvégeznie. Ehhez más segítségét is igénybe veheti, vagy szakértőt is megbízhat, a felelősség azonban őt terheli, csakúgy, mint a vizsgálat költségei. Az elkészült vizsgálati anyagot az elbírálásra hivatott hatóság elé kell terjeszteni. 2012. 05. 01-től a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá tartozó eljárásokra az általánostól eltérő - rövidebb - határidők vonatkoznak.

A társadalmi részvétel elvének érvényesülése a környezeti hatásvizsgálati eljárásban: A nyilvánosság bevonása alapvető követelmény, melynek az eljárás mindkét szakaszában érvényesülnie kell. Az előzetes vizsgálati tanulmányt, a kérelemmel és egy alapvető információkat tartalmazó hirdetményt a felügyelőség megküldi a telepítés helye szerinti, valamint a szomszédos önkormányzatok jegyzőinek, akik azt a helyben szokásos módon közzéteszik. 30 napon belül bárki írásos észrevételt tehet. A jegyző ezeket, valamint az önkormányzat észrevételét 8 napon belül megküldi a felügyelőségnek. A felügyelőség az észrevételeket figyelembe veszi, de nem köteles azoknak megfelelni.

A környezeti hatásvizsgálat tartalmi kérdései:

• a tervezett tevékenység célja, technológiai lehetőségek leírása, a létesítmény szükséges indokolása, a tevékenység elmaradásából származó környezeti következmények leírása;
• a várható környezetterhelés és környezet-igénybevétel mennyiségi és minőségi leírása;
• hatások előzetes becslése; új telepítés esetén a tájban és az ökológiai viszonyokban várható változások részletes leírása;
• azok a kérdések, amelyek további, részletes hatásvizsgálat alapján válaszolhatók meg;
• mindazon adatok megjelölése, amelyek államtitkot, szolgálati vagy üzleti titkot képeznek;
• az előzetes tanulmány közérthető összefoglalása.

A nyilvánosság bevonása alapvető követelmény, melynek az eljárás mindkét szakaszában érvényesülnie kell. A felügyelőség a kérelmet, az előzetes tanulmányt, az összefoglalót és egy hirdetményt megküldi a telepítés helye szerinti, valamint a szomszédos önkormányzatok jegyzőinek, akik 30 napra kifüggesztik, ill. a helyben szokásos módon közzéteszik. Ez idő alatt bárki írásbeli észrevételt tehet. Ezeket, és az önkormányzat észrevételeit a jegyző 8 napon belül megküldi a felügyelőségnek, amelyeket az figyelembe vesz, bár a döntéseknél nincsen ezeknek az észrevételeknek kötelező ereje.

Nem adható engedély az előkészítő eljárásban, ha

• a tevékenység nagyfokú környezeti kockázattal járna;
• országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatást válthat ki, ill. ha a várható környezeti hatások jelentősége nem tisztázható;
• megállapításához valamely környezeti rendszer részletes vizsgálata szükséges.

A környezetvédelmi hatóság a lefolytatott eljárás alapján többféle döntést hozhat, melyet indokolni köteles: elutasítja a kérelmet; megadja az engedélyt; engedélyt ad, de azt feltételekhez köti (pl. rendszeres környezetvédelmi ellenőrzés; határértékek meghatározása).