Majorana hortensis Mönch - Kerti majoránna

A kerti majoránna a Lamiaceae (ajakosok) családjába tartozó fűszernövény faj, szinonim neve Origanum majorana L. Eredetileg évelő, de hazánkban egyéves (Th). Szára 25-50 cm magas, dúsan elágazó, a fiatal hajtások szürkészöldek. Levelei tojásdadok, ép szélúek, szőrözöttek, a levélnyél rövid. Virágzata álörvökből összetett, álfüzér, a virágok kis méretűek, fehér vagy zöldes rózsaszínűek, a szürkészöld murvalevelek hónaljában ülnek. Termése apró, rozsdabarna négy makkocska, ezermagtömege: 0,22-0,44 g.

Őshazája Délnyugat-Ázsia és Észak-Afrika. Magyarországra a 16. században került, termesztése a fűszerpaprika feldolgozási körzetéhez és a kedvező környezeti adottságokhoz igazodva elsősorban Tolna megyében és Kalocsa környékén jellemző. A majoránna kifejezetten meleg- és fényigényes faj, hideg- és fagyérzékeny faj, vízigénye nagy. A gyorsan melegedő, humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású, középkötött talajokon termeszthető.

A drogot a majoránna szárított, leveles, virágos föld feletti hajtása (Majoranae herba) képezi, melyet morzsoltan, - fűszerként őrölten is - a szárrészektől megtisztítva forgalmazzák. Illóolaja (Majoranae aetheroleum) szintén kereskedelmi forgalomban van.

Fő hatóanyaga az illóolaj. A majoránna hajtás illóolajtartalma 0,5-1,3%, a szárrészektől mentes morzsolt árué 2,0-2,5%. Az illóolaj főbb komponensei: terpén-4-ol, gamma-terpinén, alfa-terpineol, cisz-szabinénhidrát, szabinén. Ezen kívül cseranyagot (pl. rozmaringsav), hidrokinonokat, flavonoidokat, keserűanyagokat is tartalmaz.

A majoránna drogja szélhajtó, bélpuffadást csökkentő, gyulladáscsökkentő hatású. Illóolajának összetétele, így illata és hatása függ az előállítás módjától. A desztillált olaj erős fertőtlenítő, antimikróbás aktivitású. A népgyógyászatban emésztést javító teakeverékek alkotórésze, de köhögés csillapítására és külsőleg reumás panaszok csökkentésére is használják. Leggyakrabban azonban, frissen vagy szárítva, fűszerként használatos.