Achillea collina Becker - Mezei cickafark

Az Asteraceae/ Asteroideae családba tartozó évelő, lágyszárú növény (Raunkier-féle életformája H). Gyöktörzse tarackszerűen kúszik a talaj felszíne alatt és több, kb. 50-80 cm magas szárat fejleszt. Levelei szórt állásúak, szárnyaltan többszörösen szeldeltek. Virágzata apró fészkekből összetett, sátorozó buga, a párta színe fehér. Júniustól késő őszig virágzik. Termése apró, bóbita nélküli lapított kaszat, ezermagtömege 0,13 g.

A mezei cickafark csaknem egész Közép- és Dél-Európában, Kelet-Ázsiában, Észak-Afrikában elterjedt. Hazánkban is honos, gyakori faj: megtalálható utak mentén, ruderális és parlagterületeken, napos legelőkön, kaszálókon. Széles környezeti tűrőképességgel rendelkezik. Legjobban a meleg, napos fekvésű területeken fejlődik és a lazább, könnyen melegedő talajokat részesíti előnyben, de megtalálható gyakran szikeseken is, a talaj kémhatására nem igényes.

Hivatalos drogja a virágzó hajtásvég (Millefolii herba) egészben vagy aprítva, mely a Ph. Eu. VII-ben, Ph.Hg.VIII.-ban ill. az ESCOP-Monográfiák között is szerepel. A gyakorlatban használják a teljes virágzásban, 4-5 cm szárrésszel gyűjtött virágzatot (Millefolii flos) is. A friss növényből lepárolt illóolaj szintén kereskedelmi forgalomban van: Millefolii aetheroleum (Aetheroleum millefolii) néven. Gyógyszerkönyvi minőségű drogot elvileg csak az A. millefolium szolgáltathatja, azonban ez a faj nem azulénes. Helyette néhány más faj, köztük az A. collina tudja a minőségi követelményeknek (2ml/kg 0,20% illóolaj és 0,02% kamazulénban kifejezett proazulén) megfelelő drogot produkálni.

A cickafark-drogok hatóanyaga elsősorban az illóolaj, ami a virágzatokban 0,2-0,5 %-ban, a levelekben egy nagyságrenddel kisebb mennyiségben halmozódik fel. Az illóolaj legfontosabb komponensei szeszkviterpén lakton vegyületek, az azulének, amelyek a vízgőzdesztilláció során, hő hatására alakulnak ki a proazulénekből (pl. achillin-, matricin-, artabsin származékok). Az azuléntartalmú illóolaj jellemzően sötétkék színű. A növény tartalmaz ezen kívül egyéb nem illó, szeszkviterpén keserűanyagokat és flavonoidokat is (apigenin, luteolin glikozidok).

Tudományosan bizonyítottnak tekinthető étvágyjavító, görcsoldó, gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, antibakteriális-antiszeptikus és kiválasztást serkentő hatása. Ennek megfelelően drogja, főzete ill. különböző készítményei jól használhatók étvágytalanság, gyomorhurut, máj, epe és emésztési panaszok, ill. a tápcsatorna különböző eredetű görcsei ellen. Külsőleg ülőfürdőkben javasolható a női szervek fertőzései ellen, borogatásként vagy kenőcs formájában a bőr és nyálkahártyák gyulladásaiban, lassan gyógyuló sebek kezelésére. Mellékhatásként túlérzékeny egyéneknél ritkán bőrkiütés fordulhat elő.