Magas víztartalmú, híg folyadék leadására szolgálnak az ún. hidatódák. Ezeken keresztül a növény abban az esetben is leadhatja szervezetének felesleges víztartalmát (illetve az abban oldott sókat, cukrokat és egyéb anyagokat), ha a levegő magas páratartalma megakadályozza a párologtatást. Ekkor a gyökérnyomás (lásd később!) biztosította hajtóerő préseli ki a vizet a hajtás szöveteiből a hidatódákon keresztül (guttáció). A hidatódákon át távozó folyadék egy (vagy néhány) vízszállító elemből (tracheida – lásd később!) származik, ami egy laza parenchimaszöveten (epitéma) keresztül jut el az epidermiszben levő vízleadó pórushoz (egy eredeti funkcióját elvesztett gázcserenyíláshoz). Az epitéma-szövetet általában ellaposodott sejtekből álló (sokszor tannint tartalmazó, szigetelő szerepű) elhatároló réteg veszi körül. Hidatódákat a trópusi esőerdőkben élő fajok (pl. az Araceae család [kontyvirágfélék] tagjainak) levelei mellett számos haszon- és dísznövény hajtásán is megfigyelhetünk (pl. Solanum tuberosum [burgonya], Triticum aestivum [búza], Oryza sativa [rizs], Crassula [varjúháj] fajok, Populus [nyár] fajok stb.).
Az "Angol és magyar nyelvű, digitális tananyagok fejlesztése a BCE kertészettudományi kar kertészmérnök és multiple degree hallgatói számára" pályázat a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0028 pályázati projektek támogatásával készült.