A szilárdító elemek elhelyezkedése nem szervtől, hanem mindig a megfelelő igénybevételtől függ. A leírtakhoz hasonló, tengelyközépi merevítésű kábelstruktúrát találunk a föld alatti szármódosulatokban (tarack, rizóma) is, hiszen ezeknek a szerveknek is ellenállónak kell lenniük a húzó igénybevétellel szemben. A talajfelszín felett a hajlító erőknek kitett szervekben a merevítés fő felülete a szerv felszíne alatti régió: a talaj feletti szárrészekben és gyökerekben ezért a szilárdító szövetek nagy része a bőrszövet közelében helyezkedik el. Ez a magyarázata annak, hogy a talajban levő szervek (gyökér és szár) esetében viszonylag kicsi a szilárdító elemeket is hordozó sztéle aránya a kortexhez képest, míg a felszín feletti szervek esetében jóval keskenyebb kéreg régió veszi körül a nagy méretű központi hengert.
Az "Angol és magyar nyelvű, digitális tananyagok fejlesztése a BCE kertészettudományi kar kertészmérnök és multiple degree hallgatói számára" pályázat a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0028 pályázati projektek támogatásával készült.