A lomblevelet kialakító merisztémák

A primordium csak igen rövid ideig növekszik csúcsi növekedéssel, hamarosan egy köztes helyzetű (interkaláris) merisztéma működésbe lépésével (a sejtek antiklinális osztódásával) folytatódik a levéltengely megnyúlása. A növekvő tengely – az alsó, fonáki oldal fokozottabb növekedése miatt – ráhajlik a hajtáscsúcsra.

A levéltengely két oldalán egy idő múlva újabb merisztématípusok, az ún. marginális és szubmarginális merisztémák osztódása indul meg: ezzel kezdetét veszi a levéllemez kialakulása. Abban az esetben, ha egy levéltengelyen több ponton, egymástól függetlenül megindul e két merisztématípus működése, több levéllemez jön létre a tengelyen – összetett levél alakul ki. A levéllemez-kezdemények felszínét borítja a marginális merisztéma, míg belső állományát a szubmarginális merisztéma alkotja. Az előbbi osztódásai a levelet borító epidermiszt, a szubmarginális merisztéma működése a mezofillum alapszöveteit hozza létre.

Már a levélprimordiumok kialakulásának pillanatában megkezdődik a hajtáscsúcs prokambiumának elkanyarodása a levélkezdemény irányába. A prokambium-nyalábok a differenciálódó levéltengelybe, majd a lemezprimordiumokba és a fejlődő levéllemezbe is behatolnak. Itt alakul ki belőlük a levél szállítószövet-rendszere, azaz a levélerezet.