Amennyiben a bőrszövet alatt a többi alapszöveti sejttől anatómiailag elkülöníthető sejtréteg(ek)et találunk, hipodermiszről (hipoderma) beszélünk. Hipodermális helyzetben többnyire szilárdító szövetet (első sorban szklerenchima-rostokat) találunk, míg talajban vagy vízben található szárak, szármódosulatok esetében vízzáró szerepű, szuberinizálódott falú sejtek rétegét (exodermiszt). A kortex fő tömegét parenchimaszövet alkotja, külső rétegei – zöld színű szárak esetében – klorenchimából állnak, míg raktározó szerepű szármódosulatok (rizóma, gumó) esetében a kortex raktározó parenchimában gazdaggá válik és megvastagszik. Endodermisz a legtöbb földfelszín feletti szárban nem fordul elő (esetleg egy amiloplasztiszokban gazdag sejtekből álló ún. keményítős hüvely alakul ki a helyén), de a talajban elhelyezkedő módosulatok (pl. tarack) esetében előfordulhat. Anatómiai felépítése és szerepe ebben az esetben a gyökérben található másodlagos ill. harmadlagos endodermiszéhez hasonló.
Az "Angol és magyar nyelvű, digitális tananyagok fejlesztése a BCE kertészettudományi kar kertészmérnök és multiple degree hallgatói számára" pályázat a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0028 pályázati projektek támogatásával készült.